-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Egy este a Szózat költőjével a Királykúton Szörényi László irodalomtörténésszel
A költő születésnapjának előestéjén, november 30-án, csütörtökön 17 órakor kezdődő est házigazdája Bakonyi István irodalomtörténész.
A Szózat költője, Vörösmarty Mihály 1800. december 1-én született szegény kisnemesi családba a mai Kápolnásnyéken. Előbb a székesfehérvári ciszterci, aztán a pesti piarista gimnáziumban tanult, majd elvégezte a bölcsészkart, 1824-ben pedig letette az ügyvédi vizsgát is. Költői hírnevét az 1825-ben megjelent Zalán futása című hősi eposza alapozta meg, amelyért „a nemzet ébresztője” névvel illették. Legismertebb versét, a Szózatot, amely a Himnusz mellett nemzeti imádsággá lett, a reformkor kibontakozása idején, 1836-ban írta. A szabadságharc eseményei őt is magukkal ragadták, de Világos után bujdosni kényszerült: szülőföldjén falusi gazdaként nehéz anyagi körülmények között élt családjával. 1855 őszén betegsége miatt Pestre költözött, itt halt meg november 19-én.
Vörösmarty hivatásának tekintette az irodalmat, a romantika teljes stilisztikai, verstani lehetőségeit kihasználta, a regényen kívül számtalan műfajban maradandót alkotott. Epikusként, drámaíróként és színikritikusként is nagy hatással volt a korára, de talán mégis lírikusként emlegetjük őt a legnagyobbak között. A Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, az Előszó vagy A vén cigány a versmondók kedvence ma is – az irodalomhoz értők A vén cigányt a modern magyar költészet első remekének tartják.
Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész kutatási területe a magyarországi humanizmus, a magyarországi és az európai újlatin költészet, a XVII–XIX. századi irodalom, a XX. századi regény, valamint az élő magyar irodalom. Számos tanulmányt írt Vörösmartyról, költészetéről, drámáiról, a romantikához való viszonyáról. Az est házigazdája, Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész, író, főiskolai tanár ugyancsak sokat foglalkozott Vörösmarty életművével, Romantika Vörösmarty néhány drámájában című, két éve megjelent könyvében a drámaírót helyezte a középpontba.
A belépés ingyenes – mindenkit szeretettel várnak a szervezők, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ, valamint a Vörösmarty Társaság.