-
Vidéki színházigazgatók Fehérváron
A vidéki színházak jövőjéről, a fenntarthatóságról, az állami és önkormányzati támogatásokról, valamint egy ösztöndíjprogramról és egy a frissen végzett dramaturgoknak szóló sorozatról is szó volt a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének csütörtöki ülésén Székesfehérváron.
2025.01.09. -
Az újévben is PartiTúra!
Az újévben is folytatódik a fiataloknak szóló komolyzenei sorozat: a PartiTúra január 13-i rendezvényén kortárs magyar szerzők alkotásait hallhatják az érdeklődők. A rendezvény házigazdája Dobri Dániel, karmestere pedig Tihanyi László lesz,.
2025.01.09. -
Utazó makettkiállítás
A holokausztnak állít emléket az a két részből álló makettkiállítás amelyet a Széchenyi István Műszaki Technikumban nyitottak meg. A koncentrációs táborokat bemutató makettek két hétig lesznek láthatóak az iskolában.
2025.01.09. -
A mandala a lélek tükre
A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár folyosóin 2025 januárjában Nagy Árpádné Orosz Julianna alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Az év első kiállításán 94 kézzel festett mandalát állítottak ki.
2025.01.09.
Egy este a Szózat költőjével a Királykúton Szörényi László irodalomtörténésszel
A költő születésnapjának előestéjén, november 30-án, csütörtökön 17 órakor kezdődő est házigazdája Bakonyi István irodalomtörténész.
A Szózat költője, Vörösmarty Mihály 1800. december 1-én született szegény kisnemesi családba a mai Kápolnásnyéken. Előbb a székesfehérvári ciszterci, aztán a pesti piarista gimnáziumban tanult, majd elvégezte a bölcsészkart, 1824-ben pedig letette az ügyvédi vizsgát is. Költői hírnevét az 1825-ben megjelent Zalán futása című hősi eposza alapozta meg, amelyért „a nemzet ébresztője” névvel illették. Legismertebb versét, a Szózatot, amely a Himnusz mellett nemzeti imádsággá lett, a reformkor kibontakozása idején, 1836-ban írta. A szabadságharc eseményei őt is magukkal ragadták, de Világos után bujdosni kényszerült: szülőföldjén falusi gazdaként nehéz anyagi körülmények között élt családjával. 1855 őszén betegsége miatt Pestre költözött, itt halt meg november 19-én.
Vörösmarty hivatásának tekintette az irodalmat, a romantika teljes stilisztikai, verstani lehetőségeit kihasználta, a regényen kívül számtalan műfajban maradandót alkotott. Epikusként, drámaíróként és színikritikusként is nagy hatással volt a korára, de talán mégis lírikusként emlegetjük őt a legnagyobbak között. A Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, az Előszó vagy A vén cigány a versmondók kedvence ma is – az irodalomhoz értők A vén cigányt a modern magyar költészet első remekének tartják.
Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész kutatási területe a magyarországi humanizmus, a magyarországi és az európai újlatin költészet, a XVII–XIX. századi irodalom, a XX. századi regény, valamint az élő magyar irodalom. Számos tanulmányt írt Vörösmartyról, költészetéről, drámáiról, a romantikához való viszonyáról. Az est házigazdája, Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész, író, főiskolai tanár ugyancsak sokat foglalkozott Vörösmarty életművével, Romantika Vörösmarty néhány drámájában című, két éve megjelent könyvében a drámaírót helyezte a középpontba.
A belépés ingyenes – mindenkit szeretettel várnak a szervezők, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ, valamint a Vörösmarty Társaság.