Egy százalék alatti növekedést jósol Brüsszel - van ahol ennyi sem lesz

 Az Európai Bizottság jövőre 0,7 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon, a hétfőn nyilvánosságra hozott előrejelzésben a magánfogyasztás 1,2 százalékos csökkenésére számítanak.

 Mindössze 0,7 százalékos gazdasági növekedést vár jövőre Magyarországon az Európai Bizottság, ugyanakkor most kiadott előrejelzése szerint 2010-ben a növekedés már megközelíti a 2 százalékot. A hétfőn Brüsszelben nyilvánosságra hozott, szokásos őszi jelentés idén 1,7 százalékos össztermék-növekedést vár az év egészére, hozzátéve, hogy az emelkedés már tavaly is csak 1,1 százalék volt a konszolidációs program hatásaként. 2010-ben az emelkedést 1,8 százalékra teszik Brüsszelben, de a jelentés azt is leszögezi, hogy elemzése az október 18-án benyújtott módosított költségvetési javaslaton alapul, továbbá az ismert nemzetközi helyzet miatt számos bizonytalansági tényező módosíthatja. A magyar kormány legújabb költségvetési tervezetében már 1 százalékos visszaesésre számít.

Az összes EU-tagországra kiterjedő prognózis Magyarországra vonatkozó fejezete szerint a megindult gazdasági javulást visszavetette a pénzügyi válság. Október elején az államkötvények piaca megtorpant, az értékpapírpiacon meredek hanyatlás következett be, a forint árfolyama jelentősen romlott - áll az elemzésben, amely szerint Magyarország sérülékenységét elsősorban a magas külső adósság okozza.  A jelentés úgy véli, a válság főleg két csatornán keresztül gyakorol hatást a reálgazdaságra (a pénzügyi szektoron kívüli ágazatokra). A krízis következtében mind az exportteljesítmény, mind a háztartások kölcsöntevékenysége, fogyasztása csökken. Jövőre 1,2 százalékos visszaesés várható a magánfogyasztásban az idei egyszázalékos bővülés után.

Növekedhetnek a reálbérek

A bérek Brüsszel szerint kitartóbbak maradnak az áraknál, így némi reálbér-emelkedésre is számítani lehet. A foglalkoztatásra az elmúlt időszak jelenségei (a tartósan magas bérek, a foglalkoztatási illetékek növekedése, a cégek profitképességének csökkenése, valamint a nyugdíjazási szabályváltoztatások) negatív hatást gyakoroltak, idén és jövőre is egy-egy százalékos csökkenés prognosztizálható.

Az előrejelzés megerősítette, hogy a tavalyi 5 százalék után idén már 3,4 százalékra (jóval a korábbi hivatalos célkitűzés, 4 százalék alá) csökken az államháztartási deficit a GDP-hez képest, főleg a kiadások további korlátozásának és a konszolidációs program folytatásának köszönhetően. Ebben szerepe van a vártnál jobb bevételi eredményeknek is, amelyek a reméltnél kedvezőbb bérdinamikából és a gazdaság fehéredéséből származtak. Változatlan gazdaságpolitikát feltételezve a hiány 2010-ben is 3,3 százalék lehet.