2. EU

Egyre jobbak vagyunk szélessávú elérésben

 Egy európai felmérésből kiderült, hogy Magyarország a kelet-európai országok közt nem is áll rosszul szélessávú internet elérésben. Nyugat-Európához képest azért még mindig jelentős a lemaradás. Ha csak a szélessávú kapcsolatot vesszük figyelembe, Románia áll a lista végén 8 százalékkal, aztán jön Bulgária 15-tel, Olaszország 25 százalékon áll, Szlovákia 27-es, Csehország 28-on, Franciaország 43-on, Németország 50-en, az Egyesült Királyság 57-en, Hollandia meg az élen 74 százalékkal. Magyarország a középmezőnyben foglal helyet 33 százalékos eredményével.
2007.12.05. 08:20 |
Egy európai felmérésből kiderült, hogy Magyarország a kelet-európai országok közt nem is áll rosszul szélessávú internet elérésben. Nyugat-Európához képest azért még mindig jelentős a lemaradás.






 Az európai háztartások 42 százalékában van szélessávú internetkapcsolat, ami 12 százalékpontos növekedést jelent a 2006-os eredményhez képest. A felmérés a nemzeti statisztikai adatokat vette alapul, közel 150 ezer háztartást vontak be, és a penetráció mellett azt is kutatták, hogy a kor és a nem változásával hogyan változnak az internetezési szokások. Kiderült, hogy az 55 évnél idősebb férfiak harmada hetente legalább egyszer körülnéz a neten, míg a nőknél ez az arány csak húsz százalékos

 A hagyományos betárcsázós netet is vizsgáló lista alapján 2007-re 54 százalékosra nőtt a penetráció a 2006-os 49 százalékról, de a szórás persze óriási. Bulgáriában például csak minden ötödik háztartásban van valamilyen netkapcsolat, míg Hollandiában tízből nyolc otthonban van kábel, adsl, 3G, vagy betárcsázós modem.

 Ha csak a szélessávú kapcsolatot vesszük figyelembe, Románia áll a lista végén 8 százalékkal, aztán jön Bulgária 15-tel, Olaszország 25 százalékon áll, Szlovákia 27-es, Csehország 28-on, Franciaország 43-on, Németország 50-en, az Egyesült Királyság 57-en, Hollandia meg az élen 74 százalékkal. Magyarország a középmezőnyben foglal helyet 33 százalékos eredményével.

 A felmérésből kiderül, hogy a júzerek harmada kapcsolt már valamilyen állományt emailhez, és negyedük részt vett már csetelésben. Tizenöt százalék használta telefonálásra a szélessávú kapcsolatot, és minden tizedik ember készített már saját weblapot.

 Kiderült az is, hogy a fiatalok szívesebben neteznek. A 16-24 évesek körében 80 százalék közelében van a penetráció, 25-54 év között 55 százalékos ez az arány, 55 és 74 között csak 25 százalékon.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.