Egyre szélsőségesebb az időjárás Európában

 Míg 2002 nyarán Közép-Európát árvíz sújtotta, rá egy évre a hőség 35000 ember halálát és több folyó kiszáradását okozta a kontinensen. A klímaváltozás eredményeképp a földrész időjárása aszályok és áradások közt ingadozhat évente, jósolják az utóbbi évek szélsőségeit vizsgáló kutatók. Előrejelzések szerint két évtized múlva az elmúlt két év szélsőségei akár állandóvá is válhatnak és a jelenség más földrészeken is érezhető lehet. 
 

2004.02.20. 08:14 |

 Míg 2002 nyarán Közép-Európát árvíz sújtotta, rá egy évre a hőség 35000 ember halálát és több folyó kiszáradását okozta a kontinensen. A klímaváltozás eredményeképp a földrész időjárása aszályok és áradások közt ingadozhat évente, jósolják az utóbbi évek szélsőségeit vizsgáló kutatók.


 A német Potsdam Institute for Climate Impact Research napokban közzétett kutatási eredményei alapján mindkét szélsőséges nyár ugyanahhoz, a planetáris hullám néven ismeretes jelenséghez köthető. Az atmoszféra lassú, hullámszerűen terjedő nyomásingadozásai, melyek a Föld tengely körüli forgásából következnek, egész időjárási rendszereket sodornak magukkal. Amikor a jelenség hullámhossza arányos a Föld kerületével, a nyomáskülönbség csúcs-és mélypontjai földrajzilag rögzülnek és az erősségük is növekszik. A bolygó felmelegedése következtében várható, hogy a planetáris hullámok hullámhossza rövidülni fog és így a rezonancia is egyre gyakoribb lesz. A tavalyi szárazságot Európában az egy helyben megrekedt magas légnyomás okozta, míg az azt megelőző év árvizei az egy területen összpontosuló alacsony nyomással hozhatók összefüggésbe. Előrejelzések szerint két évtized múlva az elmúlt két év szélsőségei akár állandóvá is válhatnak és a jelenség más földrészeken is érezhető lehet.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.