-
Július 30-án indul a pótfelvételi
Akik a július 24-én nem jutnak be semelyik felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhetnek egyetemre. A pótfelvételin az egyetemek általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár néhány állami ösztöndíjas szakot, férőhelyet is lehet találni.
2024.07.29. -
1100 éve Európában
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében 1100 éve Európában, 20 éve az unióban címmel országos kulturális programsorozat indul augusztusban Székesfehérváron. A programsorozat augusztus 10-én kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozattal együtt.
2024.07.20. -
Sorrendmódosítás a felvételin
Július 10-ig pótolhatták a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük.
2024.07.16. -
Gondosóra program
A Gondosóra egy olyan ingyenes jelzőkészülék, amellyel 65 év feletti honfitársaink egyetlen gombnyomással kérhetnek segítséget. A segítségkéréseket egy 0-24 órás diszpécserszolgálat fogadja. Mostantól elérhető egy olyan új mobiltelefonos alkalmazás, amelyet a Gondosóra használója mellett a hozzátartozói is letölthetnek.
2024.07.12.
Egyre több dologra használják a felhasználók a világhálót
A magyar internetezők többsége férfi és 30 év alatti felhasználó – derül ki a Visitor Media Research (VMR) 2005 médiakutatásából. A legtöbben továbbra is levelezésre illetve általános információkeresésre használják a netet, de egyre többen olvasnak rendszeresen online magazinokat, és vásárolnak a világhálóról. A spamet a magyar netezők többsége a második legnagyobb problémának tartja a vírusok után. A magyar internetezők 59 százaléka férfi, 55 százaléka pedig 30 év alatti. Azok körében, akik napi rendszerességgel használják a világhálót, 65 százalék a férfiak aránya.
A magyar internetezők többsége férfi és 30 év alatti felhasználó – derül ki a Visitor Media Research (VMR) 2005 médiakutatásából. A legtöbben továbbra is levelezésre illetve általános információkeresésre használják a netet, de egyre többen olvasnak rendszeresen online magazinokat, és vásárolnak a világhálóról. A spamet a magyar netezők többsége a második legnagyobb problémának tartja a vírusok után.
A magyar internetezők 59 százaléka férfi, 55 százaléka pedig 30 év alatti. Azok körében, akik napi rendszerességgel használják a világhálót, 65 százalék a férfiak aránya.
A hetente legalább egyszer internetezők 58 százaléka használja a világhálót otthonában – a naponta internetezők körében ez az arány magasabb: 83 százalék – derül ki a felmérésből. A felhasználók 38 százaléka munkahelyéről is, 26 százaléka pedig valamilyen tanintézményből is eléri a internetet. A 14-24 évesek körében 62 százalék az iskolából internetezők aránya.
A legtöbben továbbra is levelezésre (96 százalék) valamint általános információkeresésre (91 százalék) használják a netet. Online magazinokat az internetezők 77 százaléka olvas rendszeresen. Vásárlás, utazás előtti információgyűjtésre az internetezők 54 százaléka hívja rendszeresen segítségül a világhálót, gazdasági információkat 56 százalékuk keres legalább heti rendszerességgel, hivatali ügyeket pedig a gyakori internetezők 35 százaléka intéz online módon.
A magyar netezők 37 százaléka rendszeresen játszik az interneten, de fizetős szerencse-, illetve nyereményjátékokon csak 4 százalékuk vesz részt. 40 százalékuk rendszeresen tölt le online tartalmakat, de csak 4 százalékuk fizet is ezért. Termékek, szolgáltatások rendelésére, megvásárlására a gyakori internetezők 6 százaléka használja legalább hetente az internetet, további 31 százalék pedig havonta ad le online rendelést. Ennél többen próbálták ki az internetes vásárlást: 44 százalék vásárolt már ezen a módon, és 10 százalékuk próbálta az online fizetést.
Az internetezők körében a banner a legelfogadottabb online hirdetési forma, de "népszerű" a nyereményjátékkal egybekötött hirdetés, valamint a szponzoráció is. A hírlevélben látott reklámot az internetezők 35, a megrendelt reklám e-mailt 27 százaléka fogadja el. Az internetezők leginkább a spamekkel és az egérmutatót követő hirdetésekkel szemben elutasítók. Az internetezők valamivel több mint egytizede semmilyen online hirdetési formát nem fogad el.
A spamet a netezők többsége az internet második legnagyobb problémájának tartja a vírusok után. A gyakori internetezők 45 százaléka gyakran, 41 százaléka alkalmanként szokott spamet kapni, ennek ellenére csak kevesebb mint harmaduk rendelkezik spamszűrő megoldással.