Egység és nyitottság, egyensúly - Szent István hazát adott egy vándor népnek

 Szombaton reggel a Kossuth téren a nemzeti lobogó felvonásával az egész országban megkezdődtek az augusztus 20-i központi ünnepségek. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon új egyensúlyra van szükség az alkalmazkodás és a kezdeményezés között. 

 A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődtek meg szombaton a Parlament előtti Kossuth téren az augusztus 20-ai központi állami ünnepségek. A ceremónia előtt a téren a Díszzászlóalj, majd a Nemzeti Lovas Díszegység bevonulása után ünnepélyesen fogadták a Szent Korona másolatát és a történelmi lobogókat. A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A zászlófelvonáson ott volt az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a kormány több tagja, az országgyűlési bizottságok elnökei, alelnökei, megjelentek a pártok, a történelmi egyházak, valamint a diplomáciai testület képviselői.  A zászlófelvonást követően fiatal tisztek eskütételére kerül sor. Idén a Parlament előtt 157 fiatalt, köztük hét nőt avatnak tisztté.  
 
Sólyom: úgy egyensúlyra van szükség 

 Új egyensúlyra van szükség az alkalmazkodás és a kezdeményezés között - jelentette ki Sólyom László ünnepi beszédében. A köztársasági elnök rámutatott arra, hogy jó döntés volt Magyarország uniós csatlakozása, ám az új helyzetben is érvényes Szent István példája. "Az ő igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban. Halljuk meg, vegyük észre, tekintsük példának azt az öntudatot, azt az önbecsülést, ahogy István fellépett Európában!" - hangsúlyozta az államfő beiktatását követő első nyilvános megszólalásán. 

 "Legyünk tudatában annak, hogy európai mércével mérve középhatalom vagyunk. Van beleszólásunk abba, mi történik az unióban" - mondta az államfő. Hozzátette: az Európai Unió döntéshozatala nem eléggé demokratikus, de használni kell az itthoni demokráciát annak meghatározására, hogy mit képviseljünk Brüsszelben. Sólyom megjegyezte, hogy itthon a magyar érdekképviseletek és civil szervezetek ritkán hallatják a hangjukat Európai Uniós ügyekben. Azt is meg kell tanulnunk az államalapítótól, hogy képesek vagyunk önálló hozzájárulásra, önálló teljesítményre a világ dolgaiban - mondta az államfő. 

 A határon túli magyarok ügye nemcsak jogi kérdés  

 A határainkon túl élő magyarok állampolgársága fájdalmasan félresiklott, és ez nem maradhat így - jelentette ki. Sólyom azt mondta: a nemzetközi elismerés útján vannak az anyaországnak a határon túli nemzetrészek azonosságának fenntartásához fűződő jogai. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a határon túli magyarok problémája nemcsak jogi kérdés. 
"Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. Így tudjuk csak belátni, mi az, ami sértheti, ami jogosan sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, ahol nem engedhetünk a magunk igazából. És aztán kellő tudással és empátiával nyugodtan nézhetünk Európa szemébe, amikor új megoldásokat javasolunk" - fejtette ki Sólyom László.  
 
Sólyom kiállt a szabadságjogokért 

 A kitágult világ megteremtette az olyan globális veszélyeket, mint  például a terrorizmus. Ez ellen fellépni minden országnak joga és kötelessége, ez azonban nem eredményezheti a szabadságjogok szükségesnél nagyobb mértékű korlátozását - mutatott rá. Az önvédelem és a jogok megőrzése között olyan új egyensúlyt kell teremteni, amely nem megy túl a valóban szükséges és a védekezésre alkalmas megszorításokon. 
Az államalapító szentté avatásának történetéről Sólyom László elmondta, hogy ezt úgy értelmezi: "István nagyságának felidézése felszabadította az emberekben rejlő jót". Az államfő szerint erre különösen időszerű emlékezni ma, amikor a médiában megjelenő politika negatívumoktól harsog, és sokan a rendszerváltás elkerülhetetlen gazdasági következményeitől szenvednek. 

 Sólyom szerint az emberek megállták a helyüket a nehéz időkben. "Dolgoznak, boldogulnak, s - amit én különösen remélek - egyre inkább megtalálják a saját életükben azokat az értékeket, amelyekért érdemes élni. István király művét folytatnunk kell!" - zárta beszédét a köztársasági elnök. 

 Szili: egységre és nyitottságra van szükség 

 Az Országgyűlés elnöke szerint akárcsak Szent István korában, ma is az egység és a nyitottság a magyarság egyik legnagyobb sorskérdése. Szili Katalin Szent István városában, Székesfehérváron részt vett az ünnepi szentmisén, majd a Nemzeti Emlékhelyen, első királyunk sírhelyénél tartott, az államalapító emléke előtt tisztelgő ceremónián. 

 Lamperth: Szent István hazát adott egy vándor népnek 

 A hazaszeretet nem szó, hanem tett; Szent István király egykor és ma is példát mutat térségünknek, a feltörekvő Közép-Kelet-Európának - mondta a belügyminiszter szombaton, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett ünnepségen. Első királyunk célja az volt, hogy a nyugati műveltségű, független, keresztény államot megalapítsa - mondta Lamperth Mónika. Hozzátette: Szent István bölcsessége életet, hazát adott egy aprócska vándor népnek, és legyőzhetetlen hittel letette egy egész ország alapjait. A belügyminiszter részt vett Sándorfalva várossá avatási ünnepségén. 

 Magyar: Szent István radikális rendszerváltó volt 

 Az összetartozás fontosságára, augusztus 20-a világnézettől független, azonos értelmezésére hívta fel a figyelmet Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter Nagykanizsán mondott ünnepi beszédében. A miniszter szerint a Szent István-i hagyomány lényege, hogy a király korát megértve bátran választotta az újat, az európait. Ezt akkor is meg kell tenni, ha ma is, mint ezer éve, ez nem vitamentes - jelentette ki Kovács Kálmán. 
A magyar történelem legradikálisabb rendszerváltója Szent István - mondta Nagysápon szombaton Magyar Bálint oktatási miniszter. Nagy tett volt, amikor Magyarország szakítva a pogány hittel, csatlakozott a nyugati államok vallásához, az akkori fejlett Európához - hangoztatta Magyar Bálint a Komárom Esztergom megyei település felújított általános iskolájának avatásán.