-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Egységes uniós adót javasolt Brüsszel
Az Európai Bizottság szerdán javaslatot tett egy egységes közösségi adó bevezetésére, amely az EU költségvetésének negyedét-harmadát tenné ki. Az uniós adó ugyanakkor nem jelentene tehernövekedést az embereknek, mert már most is létező adóbevételeket irányítanának át az állami kincstárakból a közös költségvetésbe.
Az Európai Bizottság szerdán javaslatot tett egy egységes közösségi adó bevezetésére, amely az EU költségvetésének negyedét-harmadát tenné ki. Az uniós adó ugyanakkor nem jelentene tehernövekedést az embereknek, mert már most is létező adóbevételeket irányítanának át az állami kincstárakból a közös költségvetésbe.
Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy az Unió költségvetésének azon részét, amelyet jelenleg áfa- és vámbevételekből finanszíroznak, váltsák ki egy egységes közösségi adóval. Ez a bevétel tenné ki az EU költségvetésének negyedét-harmadát, a többi továbbra is az államok által fizetett tagdíjból származna.
A Bizottság három különböző ötlettel állt elő. Az egyik az energiaadót nevezné ki EU-adónak, a másik az áfát, a harmadik pedig a vállalkozási adót. Utóbbi volna a legnehezebb: alig-alig van politikai realitása, hogy a tagállamok meg tudjanak egyezni egy egységes vállalkozási adóról. Ez minden tagállamban kölönbözik és fontos része az országok gazdaságpolitikájának, a vállalkozási adó csökkentése ugyanis befektetőket csábíthat az adott tagországba.
Ha a tagállamok is egyetértenek (ilyen jellegű kérdésekben mindenkinek vétójoga van), az EU-adót 2014-től vezetnék be. A Bizottság érvelése szerint ez azért volna jó, mert valamivel érthetőbbé és igazságosabbá tenné a jelenleg elképesztően komplex finanszírozási rendszert, amire az Unió költségvetése épül.