Egyszerűsödik és célzottabb lesz a kohéziós politika

 Az unió következő költségvetési ciklusában mintegy 336 milliárd eurót fordítanának kohéziós célokra. A döntéshozók szeretnék elérni, hogy a tagállamok gyorsabban használják fel az alap forrásait. Az uniós társfinanszírozást 85 százalékra emelnék és bevezetnék az előleg fogalmát.

 Célzottabb, kevésbé központosított és egyszerűbb lesz az EU kohéziós politikája a 2007-ben kezdődő hétéves költségvetési időszakban, amelyben összesen 336,3 milliárd eurót fordítanának ilyen célokra - közölte csütörtökön az Európai Bizottság regionális politikáért felelős két tagja. Jacques Barrot és Balázs Péter azokat a jogalkotási javaslatokat ismertette, amelyeket előző nap hagyott jóvá a bizottság az unió kohéziós politikájának átalakítása jegyében.

 Barrot megjegyezte, hogy az alapszerződésben szavatolt kohéziós politika, amely a közösség egészének harmonikus fejlődésére irányul, a bővítés után az eddiginél is nagyobb jelentőségre tett szert. A kibővített unióban ugyanis az egy főre jutó jövedelem tekintetében kétszeresére nőtt a leggazdagabb és a legszegényebb térségek közötti különbség. Ez többek között azt jelenti, hogy a korábbi 72 millió helyett most 123 millióan élnek olyan régiókban, amelyekben az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) alacsonyabb az uniós átlag 75 százalékánál.

Három célzott terület a felzárkóztatásra

 A kibővített unióban ennek a "jóléti szakadéknak" a szűkítését kell az egyik legfontosabb közös célként kitűzni, és erre a megerősített kohéziós politika a legalkalmasabb eszköz - tette hozzá Balázs Péter. A biztosok közölték, hogy e politikának a 2006 utáni időszakban három fő célterülete lesz: a felzárkóztatás, a regionális versenyképesség erősítése, illetve foglalkoztatottság bővítése, valamint a térségek közötti együttműködés támogatása.

 Az első célkitűzés azokat a tagállamokat, illetve régiókat érinti, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát. A 2007-2013 közötti költségvetés-tervezési időszakban nekik jutna a strukturális műveletekre szánt teljes összeg 78 százaléka, körülbelül 264 milliárd euró.

 A regionális versenyképesség erősítésére, illetve foglalkoztatottság bővítésére a források 17 százalékát, 57,9 milliárd eurót szánnak, míg a harmadik fő célterület, a térségek közötti, határokon átnyúló együttműködés támogatása a teljes keret 4 százalékának megfelelő 13,2 milliárd eurós összeggel szerepel a javaslatokban.

Nagyobb nyomás a gyorsabb ám rugalmasabb felhasználásért

 A bizottság a kohéziós és felzárkóztatási politikák gyakorlati végrehajtásában is több újítást javasolt. Balázs Péter ezekkel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kohéziós alap a nagyobb infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások társfinanszírozására szolgál. Az ezek közül is legnagyobb (a környezetvédelemben 25 millió, a közlekedésben 50 millió euró feletti beruházási összegű) projekteket továbbra is önállóan, saját érdemeik szerint fogják kezelni.

 A többiekre azonban kiterjesztik az úgynevezett N+2-es szabályt, amely szerint a közösségi forrásokat a lekötésük utáni második év végéig fel kell használni. Ez utóbbi nagyon fontos változás lenne, mert azt jelentené, hogy a tagállamokra nagyobb nyomás nehezedne az uniós támogatások gyorsabb felhasználása érdekében - jegyezte meg Balázs Péter.

 Hozzátette, hogy másrészt viszont a javaslatok szerint rugalmasabbá is tennék a finanszírozás rendszerét. Az N+2-es szabályt például nem egyes projektekre, hanem az egyes tagállamokban megvalósított projektek összességére értelmeznék, ami tágítaná az érintett ország mozgásterét.

 Ugyancsak a rugalmasabb végrehajtást segítené, hogy a jelenlegi rendszerrel ellentétben a kohéziós forrásokból finanszírozott projektekre előleget is adhatnak, ami az első és a második évben a beruházás értékének összesen 10,5 százalékát teheti ki. Végül, a bizottság javasolja a közösségi társfinanszírozás arányának felemelését a jelenlegi 80-ról 85 százalékra - közölte a magyar biztos.