-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Él és virul Székesfehérvár kétszáz éves büszkesége
A Szent István téren álló juharlevelű platán ugyanúgy hozzá tartozik Fehérvár városképéhez, mint a legszebb barokk épületek vagy templomok. Több mint kétszáz éve ékessége a városnak: élt a monarchia korabeli városban, "láthatta" az 1848-49-es szabadságharcot, a kiegyezést, az első és második világháborút és a kommunizmus évtizedeit is. 1938-ban már olyan tekintélye volt, hogy nem lehetett kivágni akkor sem, amikor a város szobrot emelt Szent István királyunk tiszteletére.
2016.09.22. 07:28 |
A Szent István téren álló juharlevelű platán ugyanúgy hozzá tartozik Fehérvár városképéhez, mint a legszebb barokk épületek vagy templomok. Több mint kétszáz éve ékessége a városnak: élt a monarchia korabeli városban, "láthatta" az 1848-49-es szabadságharcot, a kiegyezést, az első és második világháborút és a kommunizmus évtizedeit is. 1938-ban már olyan tekintélye volt, hogy nem lehetett kivágni akkor sem, amikor a város szobrot emelt Szent István királyunk tiszteletére.
A hazai platánok számos városban vívtak ki elismerést a nagy fák szerelmeseinek körében. A juharlevelű platán nagyon jól érzi magát Magyarországon, számos nyolc-tíz méteres törzskörméretű fa él nálunk, melyek teljesen egészségesek, és ma is gyorsan növekednek. Székesfehérvár büszkesége az az öreg platánfa, amelyik a Szent István téren áll. A történészek szerint 1811 körül ültették, így csemetekorában még II. Lipót fia, Ferenc, az utolsó német-római császár ült Magyarország trónján. Ezek szerint egy időben "született" Liszt Ferenc zeneszerzővel, II. Miksa bajor királlyal vagy Perczel Mórral, a szabadságharc honvédtábornokával.
Molnár Tibor, Székesfehérvár egykori városi főmérnöke 1910-es évekbeli emlékei között említi a Megyeház tér már akkor is öregnek mondott platánját és öntöttvas köpenyes kútját. Demeter Zsófia történész kutatásaiból kiderül, hogy a platán és a griff-fejes közkút a 20. század első évtizedében többnyire együtt szerepel, kutat és kifejlett platánt látunk az 1910-es évek képeslapjain. A történész szerint a fa lehetett a karmeliták kertjének maradéka, de természetesen lehetett a 19. század elején történt térrendezés eredménye is, melynek középpontjában az új megyeháza megépítése állt.
"Ugyanebben az időben kezdődtek meg a városban a nagy kútépítések. Miután a kutat drága költségen építették, a város megpróbált szaktanácsot kérni az Építészeti Igazgatóságtól. Lehet, hogy ez az adat annak a kútnak a fúrására utal, amit 1811-ben ásattak, s környékét fákkal ültették be. Miután a kút és a platán története összekapcsolódik, talán feltételezhető, hogy ekkor telepítették a platánt is. A karmeliták, majd a szeminárium kertje a mai tér közepéig terjedt. 1809-ben ezt a megyés püspök a tér kiképzésére „az új megyeháza és a város díszére” adta át. Ez a folyamat a tér kialakításáról, rendezéséről szól, amibe belefér a kút fúrása és a fák telepítése." – írja Demeter Zsófia a juharlevelű platán ültetésének körülményeiről.
"A 20. század elején készült képeken a parkosítás módja különböző, a fa és a kút többnyire jól látszik. Ha Molnár Tibor jól emlékszik, a fa ekkor már meglehet akár százéves is. A Szent István-év előkészítéseként sikerült a régi tervet, egy Szent István-szobor állítását megvalósítani. Az államalapító szobrának felállításáról 1894-ben már szó esett. Csak az 1938-as ünnepre, Szent István király halála 900. évfordulójára valósult azonban meg a nemzet ajándékaként emelt szobor. Az államalapító szent király másfélszeres életnagyságú lovasszobrát a 35 tagú szoborbizottság a Megyeháza előtti téren állíttatta fel, ám kemény feltételként írták elő: a szobor mögé eső platánfát nem szabad kivágni, csupán az emlékmű helyén és az előtte álló akácfák vághatók ki. Az 1938. augusztus 18-án Székesfehérváron tartott kihelyezett országgyűlés alkalmával avatták fel a szobrot." – vázolta fel a kort Demeter Zsófia, utalva arra, hogy az 1938-as Szent István-emlékévben már komoly értékként tekintettek a platánfára, amiben ma is gyönyörködhetünk.
A platán egy 1936-os képeslapon. (köszönjük a képet Bauer László úrnak)
A fa valamilyen csoda folytán túlélte a második világháborús bombázásokat és a kommunizmus építészeti törekvéseit is. Székesfehérvár büszkesége ma 23 méter magas, a törzskerülete pedig mintegy 560 cm. Ennél vastagabb törzsű fa volt 631 cm-es törzskörméretével az a fekete nyár, ami Maroshegyen, a Vásár téren állt, és 2014-ben pusztult el. A Szent István téri fához hasonló korú platánfából kevés van az országban, a gödöllői kastélyparkban, az alcsúti arborétumban, a tatai Öreg-tó partján, Egerben és a Margitszigeten található még egy-egy matuzsálemi korú példány. Tavaly Az év fája versenyre is jelölték a több mint kétszáz éves fehérvári platánt, a jelölést a Városgondnokság, a Székesfehérvári Természetbarát Szövetség, a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség, a Gáspár Attila Zöld Kerekasztal Egyesület és az Erdőért Egyesület is támogatta.