-
1100 éve Európában
Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.
2024.08.06. -
Folytatódik a nyári ellenőrzés
Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.
2024.08.04. -
Érkeznek a tankönyvek
Augusztus 1-jén megkezdődött mintegy 13 millió tankönyv kiszállítása az iskolákba. A köznevelésben és szakképzésben tanuló minden diák ingyenesen jut hozzá a tankönyvekhez
2024.08.02. -
Július 30-án indul a pótfelvételi
Akik a július 24-én nem jutnak be semelyik felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhetnek egyetemre. A pótfelvételin az egyetemek általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár néhány állami ösztöndíjas szakot, férőhelyet is lehet találni.
2024.07.29.
Elégedetlenek, de bizakodóak a magyarok
A négy visegrádi ország lakosai közül már 2006-ban is a magyarok voltak a legelégedetlenebbek az anyagi helyzetükkel, s ez tavaly és idén sem változott. A magyarok jövőképe azonban bizakodóbb képet fest a korábbiaknál - olvasható a legfrissebb Tárki-felmérésben. A megkérdezettek körülbelül tizede - azoknak az aránya, akik a saját anyagi helyzetüket (elég) jónak érzékelik.
2008.07.18. 10:01 |
A négy visegrádi ország lakosai közül már 2006-ban is a magyarok voltak a legelégedetlenebbek az anyagi helyzetükkel, s ez tavaly és idén sem változott. A magyarok jövőképe azonban bizakodóbb képet fest a korábbiaknál - olvasható a legfrissebb Tárki-felmérésben. A megkérdezettek körülbelül tizede - azoknak az aránya, akik a saját anyagi helyzetüket (elég) jónak érzékelik.
A Tárki közleményében azt írta: a négy vizsgált ország lakosai közül már 2006-ban is a magyarok voltak az anyagi helyzetükkel a legelégedetlenebbek, s ez tavaly és idén sem változott.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy a többi közép-európai ország lakosaihoz képest nálunk nagyon alacsony - a megkérdezettek körülbelül tizede - azoknak az aránya, akik a saját anyagi helyzetüket (elég) jónak érzékelik.
Másrészt a többi országhoz képest az anyagi helyzetüket a magyarok látják legnagyobb arányban (elég) rossznak - írták. A táblázatból kitűnik: Magyarországon 2006-ban 30, tavaly 39, idén 38 százaléknyian mondták azt, hogy rossz vagy elég rossz az anyagi helyzetük, a többiek anyagi helyzete saját megítélésük szerint (elég) jó vagy átlagos volt.
A saját helyzetüket rossznak vagy "elég rossznak" érzők aránya a cseheknél a legalacsonyabb, de 2007 óta a szlovákok között is hasonlóan alacsony ez az érték. Csehországban 2006-ban a válaszolók 18, tavaly 16, idén 22 százaléka ítélte rossznak vagy nagyon rossznak az anyagi helyzetét. Szlovákiában 2006-ban 33, tavaly 23, idén 22 százaléknyian nyilatkoztak ugyanígy. A lengyeleknél folyamatosan csökken a saját helyzetüket kifejezetten rossznak érzők, s nő az azt (elég) jónak érzékelők aránya: 2006-ban 31, tavaly 27, idén 20 százalék vélte anyagi helyzetét rossznak vagy elég rossznak.
2006 januárjában mind a négy országban közel ugyanolyan arányban reméltek jobb jövőt a megkérdezettek, körülbelül minden ötödik vélte úgy, hogy 2007-ben jobb lesz majd az anyagi helyzete - olvasható a Tárki közleményében.
Hozzátették: míg a csehek és a lengyelek jövőképe alig változott 2006 és 2007 januárja között, addig a magyarok körében több mint kétszeresére, a szlovákok körében pedig másfélszeresére nőtt azok aránya, akik a saját helyzetük romlását várták. Az azóta eltelt másfél év alatt a csehek és a magyarok jövőképe szinte azonossá vált. Ez a csehek esetében a pesszimisták és a bizonytalanok arányának gyors növekedése, a magyarok esetében ezzel ellentétes, de kevésbé heves elmozdulás által jött létre - írták. Idén Csehországban a válaszolók 13 százaléka azt mondta, javulni fog az anyagi helyzete a közvetkező egy évben, 44 százalék szerint nem változik, 32 százalék szerint romlani fog, 11 százalék szerint sokkal rosszabb lesz.
Magyarországon a válaszolók 15 százaléka mondta azt, hogy javulni fog az anyagi helyzete a következő egy évben, 43 százalék szerint nem változik, 33 százalék szerint rosszabb lesz, 9 százalék szerint sokkal rosszabb lesz. A Tárki közleménye szerint a lengyelek esetében is megnőtt a pesszimisták aránya, de ez nem az optimisták, hanem a bizonytalanok rovására történt. 2006-ban és 2008-ban is a válaszolók 20-20 százaléka mondta azt, hogy jobb lesz a következő évben az anyagi helyzete, és 2006-ban 66 százalék volt a bizonytalanok aránya, míg ez idén már csak 58 százalék volt.
"A szlovák csoda hatására Közép-Európa legoptimistább nemzete a szlovák" - olvasható a közleményben. A táblázatból kitűnik: 2006-ban a válaszolók 21, tavaly 18, idén 28 százaléka gondolta úgy, hogy jövőre javulni fog az anyagi helyzete.
A Tárki közleményében azt írta: a négy vizsgált ország lakosai közül már 2006-ban is a magyarok voltak az anyagi helyzetükkel a legelégedetlenebbek, s ez tavaly és idén sem változott.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy a többi közép-európai ország lakosaihoz képest nálunk nagyon alacsony - a megkérdezettek körülbelül tizede - azoknak az aránya, akik a saját anyagi helyzetüket (elég) jónak érzékelik.
Másrészt a többi országhoz képest az anyagi helyzetüket a magyarok látják legnagyobb arányban (elég) rossznak - írták. A táblázatból kitűnik: Magyarországon 2006-ban 30, tavaly 39, idén 38 százaléknyian mondták azt, hogy rossz vagy elég rossz az anyagi helyzetük, a többiek anyagi helyzete saját megítélésük szerint (elég) jó vagy átlagos volt.
A saját helyzetüket rossznak vagy "elég rossznak" érzők aránya a cseheknél a legalacsonyabb, de 2007 óta a szlovákok között is hasonlóan alacsony ez az érték. Csehországban 2006-ban a válaszolók 18, tavaly 16, idén 22 százaléka ítélte rossznak vagy nagyon rossznak az anyagi helyzetét. Szlovákiában 2006-ban 33, tavaly 23, idén 22 százaléknyian nyilatkoztak ugyanígy. A lengyeleknél folyamatosan csökken a saját helyzetüket kifejezetten rossznak érzők, s nő az azt (elég) jónak érzékelők aránya: 2006-ban 31, tavaly 27, idén 20 százalék vélte anyagi helyzetét rossznak vagy elég rossznak.
2006 januárjában mind a négy országban közel ugyanolyan arányban reméltek jobb jövőt a megkérdezettek, körülbelül minden ötödik vélte úgy, hogy 2007-ben jobb lesz majd az anyagi helyzete - olvasható a Tárki közleményében.
Hozzátették: míg a csehek és a lengyelek jövőképe alig változott 2006 és 2007 januárja között, addig a magyarok körében több mint kétszeresére, a szlovákok körében pedig másfélszeresére nőtt azok aránya, akik a saját helyzetük romlását várták. Az azóta eltelt másfél év alatt a csehek és a magyarok jövőképe szinte azonossá vált. Ez a csehek esetében a pesszimisták és a bizonytalanok arányának gyors növekedése, a magyarok esetében ezzel ellentétes, de kevésbé heves elmozdulás által jött létre - írták. Idén Csehországban a válaszolók 13 százaléka azt mondta, javulni fog az anyagi helyzete a közvetkező egy évben, 44 százalék szerint nem változik, 32 százalék szerint romlani fog, 11 százalék szerint sokkal rosszabb lesz.
Magyarországon a válaszolók 15 százaléka mondta azt, hogy javulni fog az anyagi helyzete a következő egy évben, 43 százalék szerint nem változik, 33 százalék szerint rosszabb lesz, 9 százalék szerint sokkal rosszabb lesz. A Tárki közleménye szerint a lengyelek esetében is megnőtt a pesszimisták aránya, de ez nem az optimisták, hanem a bizonytalanok rovására történt. 2006-ban és 2008-ban is a válaszolók 20-20 százaléka mondta azt, hogy jobb lesz a következő évben az anyagi helyzete, és 2006-ban 66 százalék volt a bizonytalanok aránya, míg ez idén már csak 58 százalék volt.
"A szlovák csoda hatására Közép-Európa legoptimistább nemzete a szlovák" - olvasható a közleményben. A táblázatból kitűnik: 2006-ban a válaszolók 21, tavaly 18, idén 28 százaléka gondolta úgy, hogy jövőre javulni fog az anyagi helyzete.