2. EU

Elemzők szerint Magyarország 2010-ben csatlakozhat az euroövezethez

 Borúlátóak az elemzők a újonnan felvett EU-tagállamok eurózónába lépésével kapcsolatban. A legkorábban Szlovénia léphet be a zónába, 2007-ben. Magyarország a szakemberek szerint 2010-ben csatlakozhat a közös fizetőeszköz-övezethez. Arra a kérdésre, hogy mikorra valószínűsítik az államháztartási hiány csökkenését a GDP 3 százalékára vagy ez alá, az elemzők Magyarországra átlag 2008-at jelöltek meg - ugyanígy Csehországra és Lengyelországra is - Szlovákia pedig 2007-es dátumot kapott.

2005.02.13. 15:33 |

 Borúlátóak az elemzők a újonnan felvett EU-tagállamok eurózónába lépésével kapcsolatban. A legkorábban Szlovénia léphet be a zónába, 2007-ben. Magyarország a szakemberek szerint 2010-ben csatlakozhat a közös fizetőeszköz-övezethez.

 A Reuters által megkérdezett elemzők - véleményük átlaga szerint - 2010-re teszik a magyar euróövezeti csatlakozás idejét, ezzel Lengyelországgal, valamint Csehországgal egy csoportba sorolva a várható belépés szempontjából Magyarországot. Az EU tavalyi tíz belépőjének euróövezeti és ERM-II mechanizmusbeli csatlakozásának idejéről, valamint az EU bővítés további menetrendjéről, illetve a várható belépőkről 41 elemzőt faggatott a Reuters.

 A tavalyi tíz belépő közül az elemzői vélemények átlaga szerint a legkorábban, 2007-ben Szlovénia, Litvánia és Észtország csatlakozhat az euróövezethez, míg Málta, Ciprus, Lettország 2008-ban, Szlovákia 2009-ben és az utolsó csoport - a csehek, lengyelek, magyarok - 2010-ben. Magyarország esetében a legkorábbi csatlakozásiidőpont-meghatározás 2008 volt, de akadtak olyan elemzők is akik csak 2012-re várják a magyar euróövezeti belépést.

 Arra a kérdésre, hogy mikorra valószínűsítik az államháztartási hiány csökkenését a GDP 3 százalékára vagy ez alá, az elemzők Magyarországra átlag 2008-at jelöltek meg - ugyanígy Csehországra és Lengyelországra is - Szlovákia pedig 2007-es dátumot kapott. Magyarország esetében egyes borúlátó szakértői jóslatok 2010-re teszik a hiánynak az euróövezeti küszöb alá szorítását, a derűlátóbb vélemények között viszont 2006-os dátumbecslés is akadt.

 Az ERM-II árfolyammechanizmusba történő belépés idejével kapcsolatban az elemzői vélemények átlaga a forint esetében is 2008 - ez a cseh korona és a lengyel zloty esetében is - míg a szlovák korona 2007-es időponttal szerepel. Ahogyan az ERM-II belépés átlagdátumai az elemzőknél rendre megegyeznek az államháztartási hiányok 3 százalékra vagy az alá történő leszorításának dátumával, így Magyarország esetében itt is 2010, illetve 2006 a legpozitívabb, illetve a leginkább negatív jóslat.

 Az elemzők a forintnál a 256 forint/eurót tekintik a megfelelő középparitásnak az ERM-II-ben, a zlotynál 4,2 zloty/eurót, a cseh koronánál 30,5 korona/eurót, a szlovák koronánál 38,0 korona/eurót. A forint esetében az elemzői vélemények maximuma, illetve minimuma 300 és 245 forint között szóródik.

 Az EU további bővítésére vonatkozó kérdések között a szakértők átlag 90 százaléka látja úgy, hogy Bulgáriának sikerül a 2007-es belépés, Románia esetében 80 százalék vélekedik így. Horvátország esetében az elemzői vélemények átlagából a 2009-es valószínűsíthető belépési dátum keletkezett, a vélemények 2006 és 2020 között szóródtak. Szerbiánál ugyanezt 2014-re teszik, 2010 és 2020 közötti minimum-, illetve maximumdátummal. Törökországnál a belépési dátumbecslések átlaga 2015 volt, egyesek szerint már 2012-ben sor kerülhet a csatlakozásra, más elemzők viszont úgy látják, hogy Törökország sohasem lesz az EU tagja.

 

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.