Elismeri majd a szakképesítéseket az Európai Unió

 Június 7-én a Luxemburgban az EU tagországok szakminiszterei elfogadták azt a szabálymódosítást, mely szerint a szakmai képesítéseket Európa-szerte kölcsönösen elismerik.

 Időszakos munkavállalásra szóló szerződéskötésnél a szakembereknek képesítésüket, illetve két éves szakmai gyakorlatot igazoló iratot kell felmutatniuk. Az igazolásokat a fogadó országban működő bizottság ellenőrzi majd. Az új rendelkezés mindazok számára jelent könnyebb munkavállalási lehetőséget, az EU 25 országában, akik a szolgáltatóiparban szeretnének elhelyezkedni - a vízvezeték szerelőtől a síoktatóig. Bizonyos szakmáknál, például a vegyészeknél vagy az orvosoknál, továbbra is érvényben maradnak a meghatározott minimális európai standardok. A jogszabály, mely két év múlva lép életbe, nem vonatkozik az államigazgatásban dolgozókra, rendőrökre, bírókra vagy közjegyzőkre.

Csak Ausztriával él kölcsönös szerződés

 Jelenleg Magyarországnak csak Ausztriával van kölcsönös megállapodása néhány szakma elfogadására, emellett az Európai Unióban egyes szakmák akkreditálása automatikusan történik majd.

 A tervek szerint a jövőben a szakképesítést tanúsító bizonyítványoknak lesz egy melléklete, amelyben fel kell sorolni, hogy mit, hány órában és hol tanult az illető. Ez lenne az úgynevezett kompetencia-levél, amit az EU-tagállamok mindegyikében el kell, hogy fogadjanak.

 A 2007-ben életbe lépő rendelkezés tovább bővíti azt a területet, ahol egyenlőség van az új és régi tagállamok munkavállalói közt. Elvileg béregyenlőség van az EU-n belül, mivel az uniós jogszabályok szerint nem lehet különbséget tenni a honpolgárok és az uniós polgárok juttatása között. A külföldön állást vállaló magyarok, mint uniós állampolgárok számos országban, így a Nagy-Britanniában és Írországban a helyi lakosokkal megegyező egészségügyi ellátásra jogosultak.

 Bármelyik EU-országban, így a Nagy-Britanniában legálisan dolgozó magyaroknak a levont adók miatt sem kell aggódni, hiszen az uniós közös nyugdíjpénztári nyilvántartásoknak köszönhetően minden EU-polgár abban az országban élvezheti majd munkája gyümölcsét, amelyiket választja. Így tehát az sem gond, ha élete során akár több EU-tagállamban is eltölt pár évet munkával, mert amikor eléri a nyugdíjba vonulási életkort, összesítik a különböző helyeken befizetett nyugdíjjárulék összegeket, és abban a tagállamban fogják számára folyósítani, ahol nyugdíjas éveit tölteni kívánja.