-
1100 éve Európában
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében 1100 éve Európában, 20 éve az unióban címmel országos kulturális programsorozat indul augusztusban Székesfehérváron. A programsorozat augusztus 10-én kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozattal együtt.
2024.07.20. -
Sorrendmódosítás a felvételin
Július 10-ig pótolhatták a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük.
2024.07.16. -
Gondosóra program
A Gondosóra egy olyan ingyenes jelzőkészülék, amellyel 65 év feletti honfitársaink egyetlen gombnyomással kérhetnek segítséget. A segítségkéréseket egy 0-24 órás diszpécserszolgálat fogadja. Mostantól elérhető egy olyan új mobiltelefonos alkalmazás, amelyet a Gondosóra használója mellett a hozzátartozói is letölthetnek.
2024.07.12. -
Vége az érettséginek
Július 3-án dőlhetnek hátra végleg az érettségizők, hiszen a 2023/24-es tanév rendje szerint ekkor érnek véget hivatalosan is a szóbeli érettségik. Július 24-én kiderül, kik jutottak be idén az egyetemek szeptemberben induló képzéseire.
2024.07.03.
Elképzelhető, hogy Sarki fény lesz hétfőn este
Alig 48 óra alatt a Földnél ötször nagyobb átmérőjű napfoltcsoport fejlődött ki központi csillagunkon. Az első kitörés hazai idő szerint a reggeli órákban, míg a nagyobb, második késő este következett be 15-én. A napanyag körülbelül 30 óra alatt érheti elbolygónkat. Sarki fényre a második kitörés hatására van nagyobb esélyünk, így mi valószínűleg nem vasárnap éjjel, hanem - szerencsés esetben - hétfőn este pillanthatjuk meg a csodálatos jelenséget.
A 720-as számú óriás napfoltcsoport felett két komoly kitörés történt január 15-én, amelyek anyaga jelenleg érkezik meg a Föld térségébe. Alig 48 óra alatt a Földnél ötször nagyobb átmérőjű napfoltcsoport fejlődött ki központi csillagunkon.
A 720-as számmal jelzett napfoltcsoport jelenleg is folyamatosan nő, és január 15-én már két komolyabb anyagkitörés is lezajlott felette, amelyek koronakitörésben folytatódva jelentős mennyiségű napanyagot zúdítottak bolygónk felé. Az első kitörés hazai idő szerint a reggeli órákban, míg a nagyobb, második késő este következett be 15-én.
A napanyag körülbelül 30 óra alatt érheti elbolygónkat, amelynek nyomán mágneses viharok és sarki fény aktivitás is várható. Sarki fényre a második kitörés hatására van nagyobb esélyünk, így mi valószínűleg nem vasárnap éjjel, hanem - szerencsés esetben - hétfőn este pillanthatjuk meg a csodálatos jelenséget.
Bolygónkat a káros sugárzások és a napszél ellen légköri pajzsok (pl. ózonréteg) és mágneses mező védi. A napszél száguldó részecskéitől az utóbbi véd meg bennünket. A töltött részecskéket az erővonalak mentén kitéríti, így azok elkerülik a földfelszínt. A napszél részecskéi a pólusok felett férkőznek hozzánk legközelebb, itt ugyanis ún. hasadékok találhatók a mágneses mezőben. Ezek mentén a részecskék behatolnak a Föld légkörébe, és gerjesztik az ott lévő atomokat és molekulákat. Ez a folyamat okozza a sarki fény jelenségét (az északi félgömbön: északi fény, aurora borealis).
Napkitörések alkalmával a Napból kidobódott protonok és elektronok száma nagymértékben megnövekszik. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy a napszél hevessége fokozódik, aminek több földi hatása is van.
Mágneses viharok keletkeznek a Föld légkörében, amelyek károsan érintik a számítógéphálózatok és távközlési rendszerek működését. Zavarok jönnek létre a rövidhullámú rádióösszeköttetésekben és az időjárás is változékonyabbra fordulhat.