2. EU

Elmeszelte a korábbi magyar áfa szabályozást az Európai Bíróság

 A közösségi joggal ellentétes volt az a magyar áfaszabályozás, amely az adóalanyok számára 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között nem tette lehetővé az államháztartási támogatásból finanszírozott beszerzésekre eső általános forgalmi adó levonását. A mostani, magyar bíróságtól Luxembourgba érkezett ügyben lényegében arról kellett döntenie az Európai Bíróságnak, hogy a korábban hatályban volt magyar szabályozás is ellentétben volt-e a közösségi joggal.
2009.04.24. 07:26 |
 A közösségi joggal ellentétes volt az a magyar áfaszabályozás, amely az adóalanyok számára 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között nem tette lehetővé az államháztartási támogatásból finanszírozott beszerzésekre eső általános forgalmi adó levonását.
 
 
 A magyar áfatörvény 2006. január 1-je előtt hatályos rendelkezései ellentétben álltak az európai közösségi joggal - mondta ki az Európai Bíróság. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy az adóalany a termékbeszerzési állami támogatásnál csak a támogatással nem érintett részekhez kapcsolódó kiadások után vonhatta le az áfát. A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság csütörtökön tette közzé ezzel kapcsolatos ítéletét. Ennek tartalma nem okozott meglepetést, mert korábbi európai bírósági ítéletek szerint az áfalevonási jog ilyen jellegű korlátozása ellentétes a közösségi joggal, nevezetesen a hatodik áfairányelvvel. A mostani, magyar bíróságtól Luxembourgba érkezett ügyben lényegében arról kellett döntenie az Európai Bíróságnak, hogy a korábban hatályban volt magyar szabályozás is ellentétben volt-e a közösségi joggal.
 
Általános korlátozás
 
A taláros testület megállapította, hogy az úgynevezett áfaarányosítás elvén nyugvó magyar szabályozás az áfalevonás olyan általános korlátozását tartalmazta, amely az államháztartási támogatásban részesülő valamennyi termékbeszerzésre alkalmazható. Márpedig a levonási jog ilyen módon történő korlátozása az említett korábbi európai bírósági ítéletek szerint nem egyeztethető össze a közösségi joggal.
 
Ezután a bíróság megvizsgálta, hogy másként ítélendő-e meg az ügy tényállása annak fényében, hogy a hatodik áfairányelv - mindaddig, amíg az áfalevonási jog korlátozásait illetően ki nem alakul a tagállamok kormányait képviselő Tanács által jóváhagyott szisztéma - lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy hatályban tartsák a nemzeti joguknak az áfalevonási jogot korlátozó rendelkezéseit. A hatodik áfairányelv Magyarország tekintetében az EU-csatlakozás napján, azaz 2004. május 1-én lépett hatályba, így a bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a csatlakozás előtt már hatályban volt magyar szabályozás az előző bekezdésben említett átmeneti rendszernek köszönhetően az EU-csatlakozás után is fenntartható volt-e.
 
Az Európai Bíróság válasza nemleges. A luxembourgi testület szerint az átmeneti rendszernek az áfa levonhatóságának általános szabálya alóli eltérést biztosító rendelkezéseit szigorúan kell értelmezni. Ez annyit jelent, hogy az átmeneti időszak alatt is csak egyes, közelebbről meghatározott termékeket és szolgáltatásokat érintő kiadások vonhatóak ki az áfa levonhatóságának főszabálya alól. Ezzel szemben nem egyeztethető össze a közösségi joggal egy olyan szabályozás, mint amilyen a vitatott magyar szabályozás is volt, amely általános jelleggel alkalmazandó a termékbeszerzésekkel kapcsolatos bármely kiadásra, függetlenül annak jellegétől vagy tárgyától.
 
Ennélfogva a kérdéses magyar szabályozás, mivel túl általánosan határozta meg a levonás alól kizárt kiadások körét, nem részesülhetett az átmeneti rendszer által nyújtott kedvezményekben, következésképpen Magyarországnak 2004. május 1-jétől fenntartások nélkül kellett volna alkalmaznia a hatodik áfairányelv áfalevonással kapcsolatos rendelkezéseit. E rendelkezések pedig nem engedik meg az áfaarányosítás alkalmazását.
 
A magyar állam teljesíti kötelezettségét
 
A Pénzügyminisztérium közleményben reagált az Európai Bíróság döntésére. A kommüniké szerint az Európai Bíróság ítéletet hozott a Nógrád Megyei Bíróság által kezdeményezett Parat ügyben. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a közösségi joggal ellentétes volt az a magyar áfa-szabályozás, amely az adóalanyok számára 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között nem tette lehetővé az államháztartási támogatásból finanszírozott beszerzésekre eső általános forgalmi adó levonását.
 
Az ítélet alapján a magyar államra a közösségi joggal ellentétes módon levonni nem engedett adó tekintetében kötelezettség hárul, amelyet teljesíteni fog. Ennek mértékéről, formájáról, valamint arról, hogy az érintetteknek mi lesz a teendőjük, miként tudják érvényesíteni jogaikat, a tárca rövid időn belül, az ítélet áttanulmányozását követően részletes tájékoztatást ad.
 
 

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.