Elsőként fogadott el a régióban szakképzés-fejlesztési stratégiát Székesfehérvár

A május 22-i közgyűlés oktatást érintő döntéseiről számolt be Boldizs Kálmánné, a szakbizottság elnöke. Az egyik legfontosabb döntésként a szakképzés-fejlesztési stratégia elfogadását említette. A következő tanévtől a régióban a regionális képzési és fejlesztési bizottságnak kell meghatároznia a szakképző intézményekben az irányokat és arányokat, az indítható szakképzéseket és az osztályok létszámát.
2008.05.27. 14:33 |
 A május 22-i közgyűlés oktatást érintő döntéseiről számolt be Boldizs Kálmánné, a szakbizottság elnöke. Az egyik legfontosabb döntésként a szakképzés-fejlesztési stratégia elfogadását említette. A következő tanévtől a régióban a regionális képzési és fejlesztési bizottságnak kell meghatároznia a szakképző intézményekben az irányokat és arányokat, az indítható szakképzéseket és az osztályok létszámát.
 
Elsőként az intézményvezetők megválasztásáról számolt be az oktatási bizottság elnöke. A közgyűlés hat óvoda, két általános iskola és két középiskola vezetőjét választotta meg, az igazgatók 2013-ig látják el feladatukat a közintézményekben.

Óvodavezetőt, illetve igazgatót választott a Maroshegyi Óvoda, a Felsővárosi Óvoda, a Sziget Utcai Óvoda, a Nefelejcs Óvoda, a Napsugár Óvoda és a Mancz János Óvoda, illetve az Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola, a Tolnai Utcai Általános Iskola, a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola és a Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium.

Az oktatási bizottság elnöke kiemelte, hogy Székesfehérvár közgyűlése a régióban elsőként fogadott el szakképzés-fejlesztési stratégiát. Boldizs Kálmánné elmondta, hogy a szakképzés struktúráját át kell alakítani a munkaerőpiac igényei szerint, ennek érdekében kormányrendelet is született a regionális fejlesztési és képzési bizottságok felállításáról, amely megkezdte munkáját Székesfehérváron is. A következő tanévtől a régióban a regionális képzési és fejlesztési bizottságnak kell meghatározni a szakképző intézményekben indítható szakképzéseket, az osztályok számát és a gyermeklétszámot.

A szakbizottság elnöke a TISZK- ekről szólva elmondta: télen döntött a közgyűlés arról, hogy kialakítja a két TISZK-et, az egyik négy szakképző intézményt, a másik a két szakképző és szakiskolai intézményt foglal magába.


Az I. István, Jáky, Bugát és Hunyadi az elsőt, míg a másodikat az Árpád és a Szent István alkotja. A júniusi közgyűlés az elfogadott stratégia alapján dönt majd az új szervezeti egységek kialakításáról, és az új intézménynevekről. 

Boldizs Kálmánné szólt az induló általános iskolai első osztályok számáról is. Februárban úgy döntött a közgyűlés, hogy 24 fővel indítható osztály. A törvény legalább 21 főt, maximum 26 főt jelöl meg. A közoktatási törvényben viszont az szerepel, hogy az ötödik osztályban az átlaglétszám 25 legyen, ennek alapján határozta meg a város a minimum létszámot.

 Székesfehérváron összesen 39 osztályban kezdik meg tanulmányaikat az elsősök, ez 941 gyermeket jelent. A Kossuth Lajos Általános Iskolában és a Munkácsy Mihály Általános Iskolában ahol az elmúlt években csak párhuzamos első osztályok voltak, idén három osztály is indul.

Az oktatási bizottság elnöke szólt arról a közoktatási megállapodásról is, ami Székesfehérvár és Sukoró között jött létre: a megállapodás értelmében 2008 szeptembertől a székesfehérvári, német nemzetiségi oktatást folytató Felsővárosi Általános Iskola tagintézményeként működne a sukorói iskola.