2. EU

Emelt magyar növekedési várakozásán az Európai Bizottság

 Az ősszel várt 3,7 százalék helyett 3,9 százalékos gazdasági növekedést jósolt Magyarországnak erre az évre kiadott tavaszi átfogó gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság, de szükségesnek ítélte az államháztartás konszolidálásának fokozását is. A testület magyar növekedésre vonatkozó jövő évi előrejelzése 3,8 százalékos többletre szól, és változatlan az őszi becsléshez képest. A magyarországi adat azért is érdekes, mert az unió egészére és a tagországok többségét illetően az EU brüsszeli végrehajtó testülete csökkentette növekedési előrejelzéseit.
2005.04.05. 08:15 |

 Az ősszel várt 3,7 százalék helyett 3,9 százalékos gazdasági növekedést jósolt Magyarországnak erre az évre kiadott tavaszi átfogó gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság, de szükségesnek ítélte az államháztartás konszolidálásának fokozását is. A testület magyar növekedésre vonatkozó jövő évi előrejelzése 3,8 százalékos többletre szól, és változatlan az őszi becsléshez képest. A magyarországi adat azért is érdekes, mert az unió egészére és a tagországok többségét illetően az EU brüsszeli végrehajtó testülete csökkentette növekedési előrejelzéseit.

 Magyarországról szóló rövid elemzésében a bizottság megállapította, hogy tavaly a második félévben jelentősen nőtt a gazdaság, az éves emelkedési ráta elérte a 4 százalékot. A növekedés kiegyensúlyozottabbá is vált, mert a magánfogyasztás lassult, miközben az export és a befektetések jelentősebben emelkedtek. Három év átlagosan 10 százalékos reálbér-emelkedése után tavaly lassult a béremelkedés főleg az állami szektor relatív bércsökkenése miatt.

 Ami az államháztartást illeti, az idei hiánnyal kapcsolatban pozitív jel a vártnál alacsonyabb kamatok hatása, viszont a tavalyról áthozott kiadások és a társasági adóra vonatkozó javuló kilátások miatt az eltérés bizonyos fokú kockázata is mutatkozik - állapította meg az előrejelzés. Bizonytalansági tényező például az áfa-bevétel, illetve az említett állami-magán befektetési partnerségek költségvetési hatása.
(MTI)

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.