Emlékezés a Halesz-ligeti fehérvári szabadságharcosokra

 Az 1849 augusztus 10-én éjjel Székesfehérvárra visszatérő császári csapatokat a Halesz-ligetnél próbálta a fehérvári felkelők mintegy kétezres csapata megállítani. A császári csapatok fegyverrel a kézben fogták el a fehérvári Gáncs Pált, Kutzka Mihályt, Uitz Ignácot, Varga Mihályt, valamint a felderítő útról visszatérő Havelka Ferencet és Hübner Andrást. Rájuk és a Világosi fegyverletétel előtti elkeseredett kűzdelem áldozataira emlékeznek hétfőn délelőtt 10 órakor a Halesz-ligetben - tájékoztatott Vargha Tamás tanácsnok szombat reggeli sajtótájékoztatóján.
2009.08.08. 16:07 |
 Az augusztus 10-én éjjel Székesfehérvárra visszatérő császári csapatokat a Budai úton, a Halesz-ligetnél próbálta a fehérvári felkelők mintegy kétezres csapata hajnalig tartó kézitusában megállítani. Nem tudni, hogy mi lett volna a csata kimenetele, ha a császáriak fel nem gyújtják a környező házakat. Így az eseményeknek halottai, sebesültjei és tűzkárosultjai lettek.


 A császári csapatok fegyverrel a kézben fogták el a fehérvári Gáncs Pált, Kutzka Mihályt, Uitz Ignácot, Varga Mihályt, valamint a felderítő útról visszatérő Havelka Ferencet és Hübner Andrást. Rájuk és a Világosi fegyverletétel előtti elkeseredett kűzdelem áldozataira emlékeznek hétfőn délelőtt 10 órakor a Halesz-ligetben - tájékoztatott Vargha Tamás tanácsnok szombat reggeli sajtótájékoztatóján.

A császáriak Székesfehérvár városára - a császáriak zászlóit és proklamációit letépték, népfölkelést határoztak el, augusztus 10-én fegyveresen szembeszálltak a császári katonasággal - hatvanezer ezüstforint hadisarcot vetettek ki. A rendelet augusztus 27-én kelt, tehát már jóval azután, hogy a világosi fegyverletétel híre miatt lehetetlenné vált Székesfehérváron is a további ellenállás, és augusztus 19-én a császáriak a Kecskemétről visszavont Jablonowszky-dandár támogatásával újra megszállták a várost.
 
Az országot megszálló osztrák császári csapatok az alább felsorolt, a hazáért hősiesen kűzdő polgárokat végeztették ki:
 
„Hübner András, Székes-Fejérvári születésű, 45 éves, katolika vallású, nős, cserző-timár.
 Havelka Ferencz, ugyan ottani születésű, 29 éves, katolika vallásu, nős, szinte cserző-timár.
 Varga Mihál szinte Székes-Fejérvári születésű, 68 éves, katolika vallású, nős, szüts mesterségű.
 Gáncs Pál, ugyan ott született, 39 éves, katolika vallású, nős, szüts mester.
 Kutzkó Mihál, Pest megyei Kecskeméti születésű, 49 éves, katolika vallású, nős, kováts mester.
 Uitz Ignátz, Székes-Fejérvári születésű, 23 éves, katolika vallású, nőtelen, mestersége kőmüves.” 
 
"Neked élned kell gyermekeinkért, én soha dicsőbb halállal nem halhattam volna, mert hazámért és szabadságáért halok" - mondta búcsuzóul feleségének Havelka Ferencz. A kivégzésnél Havelka testébe hat golyót lőttek bele s még mindig élt, végre a fülébe lőtt hetedik golyó váltá meg kínjaitól.
 
 A legyilkolt hat magyar családapa után mintegy húsz árva maradt, kik azonban nem borulhattak atyjuk sírhalmára, mert a vértanukat valamelyik temetőben ásták el és emléküket Székesfehérváron csak a Halesz-kertben emelt emlék hirdeti, a hol őket elfogták és megkínozták. A hat fehérvári vértanú emlékére a székesfehérvári vértanúk emlékoszlopát a Halesz-kertben közadakozásból emelték 1888. augusztus 15-én, 1909-ben egészítette ki Bory Jenő a bronz turulmadárral.