EP: 500 igen az EU-alkotmányra

 Az Európai Parlament tegnap óriási többséggel, 500 igen és 137 nem szavazattal, 40 tartózkodás mellett elfogadta az európai alkotmányos szerződésről szóló úgynevezett Corbett-Méndez de Vigo-jelentést, s ezzel gyakorlatilag az alkotmányt is. Minden jelen levő magyar euro-képviselő igennel voksolt.

2005.01.13. 06:49 |

 Az Európai Parlament tegnap óriási többséggel, 500 igen és 137 nem szavazattal, 40 tartózkodás mellett elfogadta az európai alkotmányos szerződésről szóló úgynevezett Corbett-Méndez de Vigo-jelentést, s ezzel gyakorlatilag az alkotmányt is. Minden jelen levő magyar euro-képviselő igennel voksolt.

 A strasbourgi szavazás ugyanakkor nem része az alkotmány életbelépéséhez szükséges ratifikációs folyamatnak, amelynek 2006 novemberéig kell lezárulnia. Az EU-nak még nincs kidolgozott forgatókönyve arra az esetre, ha ez nem következik be. Az állam- és kormányfők - akik júniusban véglegesítették, majd októberben alá is írták a 325 oldalas dokumentumot - "felülírhatják" valamely tagország népszavazási eredményét, ha az kedvezőtlen az alkotmányra nézve - ám ehhez komoly politikai kockázatot kell vállalniuk. Egyes tagországok, mint például Nagy-Britannia vagy Dánia, ki is írhatják magukat a huszonötökből. Ebben a két államban a legerősebb a közvélemény euroszkeptikus meggyőződése - London és Koppenhága már így sem vesz részt a közösség két-két fő politikájában.

 Február 20-án következik az EU-alkotmány első népszavazásos erőpróbája, mégpedig Spanyolországban. Elfogadása nem kérdéses, mind a két vezető párt az igen szavazatra buzdít. Nagyobb gondot okoz viszont, hogy a felmérések szerint minden három spanyolból kettő semmit sem, vagy csak nagyon keveset tud az unió leendő alaptörvényéről. A futballrajongó országban ezért a Real és az Atletico madridi házi rangadóján minden szurkoló ismertető brosúrát kapott - de ezúttal nem kedvenc csapatáról.

 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.