EP-figyelmeztetés Szerbiának a kisebbségi jogok megsértése miatt

 Az Európai Parlament hétpárti egyetértéssel megfogalmazott állásfoglalása figyelmezteti Szerbiát: európai integrációs törekvéseinek sikere múlhat azon, betartja-e az emberi jogokat a Délvidéken. Közben az EU nagykövetek megegyeztek, hogy megnyitják Szerbiával a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat.

 Állásfoglalásban az Európai Parlament „mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogok ismétlődő megsértései, valamint a jog és a rend Vajdaságban tapasztalható hiánya miatt”. Az EP felszólította Belgrádot, hogy csak akkor számíthat a stabilizációs és társulási megállapodás EP jóváhagyására, ha érdemi intézkedéseket tesz az ügyben. A dokumentum emlékeztet arra: „továbbra is érkeznek jelentések” a Vajdaságból az emberi és kisebbségi jogok, a civil társadalom jogainak megsértéséről. A szöveg külön említi kisebbségi politikusok zaklatását és fizikai bántalmazását, valamint „a magyar nemzetiségi politikai vezetőket ért fenyegetéseket”.
 
 Az állásfoglalás megállapítja, hogy a szerb központi és helyi szerveknek évek óta „nem sikerült javítaniuk az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásának helyzetén”, emellett nem állították bíróság elé „az erőszakos cselekmények és zaklatások elkövetőit” sem. Az EP szerint „nem történt jelentős előrelépés a vajdasági nemzeti és etnikai kisebbségek létfeltételeinek rosszabbodásának visszafordítása, oktatásban való részvételük megkönnyítése, a közigazgatásban, a bírói és a rendőri szakmában történő képviseletük, illetve a tisztességes igazságszolgáltatáshoz és a jogállamiságon alapuló intézményekhez való egyenlő hozzáférésük megkönnyítése ügyében”.
 
 Kostunica szerb miniszterelnök 2004. szeptemberi ígéretével szemben az állásfoglalás szerint „a szerb kormánynak nem sikerült felállítania azt a két bizottságot, amelyek az etnikai alapon elkövetett cselekményekkel, illetve általában az etnikai kapcsolatokkal foglalkoznának”. A szöveg megjegyzi, hogy „Szerbia és Montenegrót nemzetközi és európai emberi jogi egyezmények kötik, amelyek teljes körű végrehajtásáról gondoskodnia kell az EU-integráció további haladásának feltételeként”.
 
 Az EP „felszólítja Szerbia és Montenegró hatóságait”, hogy a Vajdaságban előforduló erőszakos cselekedeteket a hatályos jogszabályok alapján tekintsék bűncselekményeknek.
 
Az EP kész nyomást gyakorolni Belgrádra
 
 Az Európai Parlament kinyilvánítja, hogy saját „költségvetési jogkörét mind segítségnyújtásra, mind pedig Szerbia-Montenegróra történő nyomásgyakorlásra hajlandó felhasználni, az alapvető emberi jogok és szabadságok, köztük a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának elősegítése érdekében”. Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és személy szerint Javier Solanát, az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy „fordítsanak nagyobb figyelmet arra a biztonsági veszélyre, amelyet a vajdasági kisebbségek zaklatása jelent”. Ennek érdekében az EP azt kéri, hogy az Európai Unió küldjön megfigyelőket a térségbe.
 
 A dokumentum végül figyelmezteti a szerb-montenegrói, illetve a szerb kormányt, hogy „a szabadság és demokrácia elve, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a stabilizációs és társulási folyamat alapelemei előfeltételét képezik annak, hogy az Európai Parlament beleegyezését adja a stabilizációs és társulási megállapodás aláírásához és általánosságban az Európai Unióval való jövőbeli partneri kapcsolatokhoz”.
 
 A jelentést – mások mellett – három magyar képviselő, Becsey Zsolt (néppárti), Tabajdi Csaba (szocialista) és Szent-Iványi István (liberális) terjesztette be.
 
 Közben az EU nagykövetek megegyeztek, hogy Szerbiával megnyitják a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat, miután az ENSZ szerint az ország együttműködik a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A stabilizációs és társulási megállapodás az első lépés lehet az EU tagság felé vezető úton. Szerbia bel- és igazságügyi együttműködést, valamint gazdasági és pénzügyi segítséget remélhet az EU-tól.