-
Ösztöndíjak hallgatóknak
Az idei tanév első félévében 58 hallgatót és diákot támogat Székesfehérvár Önkormányzata az „Alba Regia” Felsőoktatási, Felsőoktatási Hallgatói Tanács, illetve Tanulmányi és Szakmai Verseny tanulmányi ösztöndíjjal. A Városháza Dísztermében dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte hétfőn délután azokat a középiskolásokat és a felsőoktatásban tanuló hallgatókat, akik sikeresen pályáztak.
2024.11.25. -
Előadássorozat az okostelefon veszélyeiről
Az okostelefonok veszélyeire felhívó előadássorozatot indított az iGenerációért Egyesület. A már zajló program megvalósítását az Arconic Alapítvány segíti. A 25 ezer dolláros támogatást jelképező csekket hétfőn a Vasvári Pál Gimnáziumban adták át.
2024.11.25. -
Téli Tárlat
Megnyílt a Téli Tárlata a Fehérvári Művészek Társaságának hagyományos adventi kiállítása. Az alkotások a Pelikán Galériában tekinthetőek meg.
2024.11.25. -
Átadták a díjakat
Nagyszabású, színvonalas gálaműsor keretében adtak át az Év Vállalkozója és Vármegyei Év Vállalkozója, valamint a Príma-díjakat. A tizennyolcadik alkalommal megrendezett díjátadónak a Mercure Hotel Magyar Király adott otthont.
2024.11.25.
Építészeti és Műszaki Tervtanácsot szeretne a város főépítésze - interjú Juhász Kálmánnal
Juhász Kálmán nyár közepe óta látja el a város főépítészi feladatait. 1978-ban végezett a Budapesti Műszaki Egyetemen, de előtte is az építőiparral foglalkozott, ugyanis a középiskolát építész technikusként végezte. Tanulmányai mellett kezdte a magántervezést, amit saját cégeiben és munkavállalóként -szakértőként és vezető tervezőként- folytatott. 2000-ben Felcsútra költöztek családjával és a Bicskei Polgármesteri Hivatalnál helyezkedett el, ahol a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda vezetője volt. Bicske mellett 16 településen látott el építéshatósági feladatokat. Ez utóbbi feladatánál fogva ismerkedett meg a szabályozási és rendezési tervek világával.
2007.08.28. 09:48 |
Juhász Kálmán nyár közepe óta látja el a város főépítészi feladatait. 1978-ban végezett a Budapesti Műszaki Egyetemen, de előtte is az építőiparral foglalkozott, ugyanis a középiskolát építész technikusként végezte. Tanulmányai mellett kezdte a magántervezést, amit saját cégeiben és munkavállalóként -szakértőként és vezető tervezőként- folytatott. 2000-ben Felcsútra költöztek családjával és a Bicskei Polgármesteri Hivatalnál helyezkedett el, ahol a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda vezetője volt. Bicske mellett 16 településen látott el építéshatósági feladatokat. Ez utóbbi feladatánál fogva ismerkedett meg a szabályozási és rendezési tervek világával.
Mikor kezdett urbanisztikával foglalkozni?
Bicskei irodavezetőként szerettem meg az urbanisztikát, mint egy fiatal tudományágat. Annak idején az egyetemen még városrendezésként tanultunk hasonlót és nem véletlen, hogy ma már önálló tanszékként működik az urbanisztika. Az urbanisztika az építészeten belül azért is nagyon fontos tudomány, mert a világ lakosságának közel fele városokban lakik és egyre kevésbé lesz megállítható ez a folyamat. Megfelelő információval, kutatási eredményekkel kell rendelkezniük e téren a döntéshozóknak, a gazdasági szereplőknek, hogy megfelelően tudjanak irányítani.
Székesfehérvár helyi sajátosságait figyelembe véve nehéz mindenkinek megfelelő szabályozási, rendezési terveket alkotni…
Székesfehérváron a többi magyar városhoz hasonlóan tipikus a helyzet és nyomon lehet követni a különböző városrészek fejlődését a belváros körül. Ezt tükrözi az is, hogy jelenleg 12 szabályozási rendelete van az önkormányzatnak, ami között a történelmi Belváros is megtalálható. Fontosnak tartom, hogy a szabályozási tervek között egységes rendszert alakítsunk ki. A következő évek feladata, hogy egy közös koncepció alá gyűjtsük ezeket. A tervezésnél fontos mind a magán-, mind pedig a közférában, hogy a főbb paraméterek szerint történhessen a munka.
A Székesfehérvári Településfejlesztési Koncepció kimondja, hogy az egyes városrészek karakterét erősíteni kell. Jelenleg abban a helyzetben van a város, hogy a Belváros és közvetlen környezete a legfontosabb az előbb említettek szempontjából. A Belváros közvetlen környezetében megfigyelhető az is, hogy új szolgáltatói kör települ ide, ami kötelezettséget jelent a városnak és ezt a folyamatot a mi irodánknak is figyelni kell, hogy megfelelő információt tudjunk adni a városvezetés számára.
Hogyan látja a zöldterületek nagyságát a városban és milyen tendenciák mutatkoznak ma az élhetőség terén egy Székesfehérvár nagyságú településen?
Az a tendencia a világon mindenhol, hogy a nyugodt csendes városkép kialakításához a történelem során foghíjas területeket egy belvárosban beépítik. A zöldterület kezelés átalakulóban van, például ma nem csak zöldterületről, hanem biológiai aktivitásról is beszélünk. Ez azt is jelenti, hogy egy sima nyírt gyeppel ellátott zöldterület biológiai aktivitása meg sem közelíti egy többszintes növényzettel ellátott kisebb területét. Ha már beszéltünk a sűrű beépítésről, akkor nem felejteném el azokat a dolgokat sem, hogy egy falfelületre felfuttatott növényzet is sokat jelent, egy „zöld tető”, a parkolókban a fa csoportok vagy intenzíven telepített növényzet is sokszor hatásosabb, mint egy sima füves terület.
Régóta nem volt betöltve a főépítészi pozíció a városban, gondolom rengeteg munkája van…
Abban a kedvező helyzetben vagyok, hogy az elmúlt időszakban is végezte mindennapi munkáját az iroda. Az itt dolgozó magasan képzett építészek kiválóan ellátták a feladatukat és szabályozási tervek is készültek az elmúlt két és fél év alatt. Azt gondolom, hogy a munka összefogása is az egyik fontos feladatom és a közelgő településfejlesztési koncepció felülvizsgálatának előkészítésén is dolgozunk, illetve szeretném, hogy beinduljon egyfajta műhelymunka az irodában. Ezt az Építészeti és Műszaki Tervtanács létrehozásával szeretném megvalósítani, ami támogatja a településrendezési feladatokat.
Építészként korábban is volt kapcsolata a hivatalban?
Amikor Bicskén dolgoztam hivatalból is volt kapcsolatom az Építéshatósági Iroda vezetőjével, de egyéb más munkáimmal miatt is találkoztam már korábban a székesfehérvári hivatal építészeivel és remélem, hogy jó munkát tudunk majd együtt végezni.
Mikor kezdett urbanisztikával foglalkozni?
Bicskei irodavezetőként szerettem meg az urbanisztikát, mint egy fiatal tudományágat. Annak idején az egyetemen még városrendezésként tanultunk hasonlót és nem véletlen, hogy ma már önálló tanszékként működik az urbanisztika. Az urbanisztika az építészeten belül azért is nagyon fontos tudomány, mert a világ lakosságának közel fele városokban lakik és egyre kevésbé lesz megállítható ez a folyamat. Megfelelő információval, kutatási eredményekkel kell rendelkezniük e téren a döntéshozóknak, a gazdasági szereplőknek, hogy megfelelően tudjanak irányítani.
Székesfehérvár helyi sajátosságait figyelembe véve nehéz mindenkinek megfelelő szabályozási, rendezési terveket alkotni…
Székesfehérváron a többi magyar városhoz hasonlóan tipikus a helyzet és nyomon lehet követni a különböző városrészek fejlődését a belváros körül. Ezt tükrözi az is, hogy jelenleg 12 szabályozási rendelete van az önkormányzatnak, ami között a történelmi Belváros is megtalálható. Fontosnak tartom, hogy a szabályozási tervek között egységes rendszert alakítsunk ki. A következő évek feladata, hogy egy közös koncepció alá gyűjtsük ezeket. A tervezésnél fontos mind a magán-, mind pedig a közférában, hogy a főbb paraméterek szerint történhessen a munka.
A Székesfehérvári Településfejlesztési Koncepció kimondja, hogy az egyes városrészek karakterét erősíteni kell. Jelenleg abban a helyzetben van a város, hogy a Belváros és közvetlen környezete a legfontosabb az előbb említettek szempontjából. A Belváros közvetlen környezetében megfigyelhető az is, hogy új szolgáltatói kör települ ide, ami kötelezettséget jelent a városnak és ezt a folyamatot a mi irodánknak is figyelni kell, hogy megfelelő információt tudjunk adni a városvezetés számára.
Hogyan látja a zöldterületek nagyságát a városban és milyen tendenciák mutatkoznak ma az élhetőség terén egy Székesfehérvár nagyságú településen?
Az a tendencia a világon mindenhol, hogy a nyugodt csendes városkép kialakításához a történelem során foghíjas területeket egy belvárosban beépítik. A zöldterület kezelés átalakulóban van, például ma nem csak zöldterületről, hanem biológiai aktivitásról is beszélünk. Ez azt is jelenti, hogy egy sima nyírt gyeppel ellátott zöldterület biológiai aktivitása meg sem közelíti egy többszintes növényzettel ellátott kisebb területét. Ha már beszéltünk a sűrű beépítésről, akkor nem felejteném el azokat a dolgokat sem, hogy egy falfelületre felfuttatott növényzet is sokat jelent, egy „zöld tető”, a parkolókban a fa csoportok vagy intenzíven telepített növényzet is sokszor hatásosabb, mint egy sima füves terület.
Régóta nem volt betöltve a főépítészi pozíció a városban, gondolom rengeteg munkája van…
Abban a kedvező helyzetben vagyok, hogy az elmúlt időszakban is végezte mindennapi munkáját az iroda. Az itt dolgozó magasan képzett építészek kiválóan ellátták a feladatukat és szabályozási tervek is készültek az elmúlt két és fél év alatt. Azt gondolom, hogy a munka összefogása is az egyik fontos feladatom és a közelgő településfejlesztési koncepció felülvizsgálatának előkészítésén is dolgozunk, illetve szeretném, hogy beinduljon egyfajta műhelymunka az irodában. Ezt az Építészeti és Műszaki Tervtanács létrehozásával szeretném megvalósítani, ami támogatja a településrendezési feladatokat.
Építészként korábban is volt kapcsolata a hivatalban?
Amikor Bicskén dolgoztam hivatalból is volt kapcsolatom az Építéshatósági Iroda vezetőjével, de egyéb más munkáimmal miatt is találkoztam már korábban a székesfehérvári hivatal építészeivel és remélem, hogy jó munkát tudunk majd együtt végezni.