-
Erzsébet napja van - Árpád-házi Szent Erzsébetet is ünnepeljük november 19-én
Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon. Szent Erzsébet, II. András gyermeke.
2024.11.19. -
A GMO-król az MCC-ben
November 21-én csütörtökön 17 órakor Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója tart előadást Székesfehérváron a genetikai módosításról és a GMO-król. A szakember ökológus, biotechnológus, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont korábbi főigazgató-helyettese.
2024.11.18. -
Konferencia a klímaváltozásról
Korunk egyik legfontosabb kérdése siekrül-e gátat szabni a klímaváltozásnak. A Rotary Klub önkéntesei erről tanácskoztak Rétimajorban.
2024.11.18. -
A legkisebbek a legnagyobb hősök!
2011 óta a koraszülöttek nemzetközi napja november 17-e, ezen a napon az idő előtt született babák életéért vívott küzdelemre hívják fel a figyelmet, valamint az őket ellátó fáradhatatlan szakemberekre.
2024.11.18.
Erzsébet napja van - Árpád-házi Szent Erzsébetet is ünnepeljük november 19-én
Árpád-házi Szent Erzsébetet a szegények segítőjeként ismerik: első gyerekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
A legismertebb nevéhez fűződő csoda, talán az, amikor Erzsébet szokása szerint egy kosárnyi kenyeret vitt a szegényeknek és találkozott apósával, aki pazarlásnak tartotta az adakozást. Amikor Erzsébet megmutatta neki a kosarat, a kenyér rózsává változott.
Árpád-házi Szent Erzsébet életének főbb pillanatai:
1. II. András magyar király és Gertrúd királyné gyermeke 1207. július 9-én látta meg a napvilágot. Születését Clinsor, a híres erdélyi mágus egy Németországban zajló dalnokversenyen megjósolta, mondván: „Tudjátok meg, ezen az éjszakán születik meg a magyarok királyának lánya, Erzsébet, aki szent lesz, a szolgáló szeretet csodája.”
2. A királylány életének első négy évét a királyi udvarban töltötte: megtanult lovagolni, játszott a rózsalugasban, csilingelő nevetése hol itt, hol ott csendült fel a palotában. Menten jókedvre derült, aki csak meghallotta.
3. Négyéves volt, amikor szülei eljegyezték a tizenegy éves Lajossal, Türingia leendő grófjával.
4. A kis menyasszony elbúcsúzott szüleitől, és fényes kísérettel, gazdag hozománnyal indult el új lakhelyére, Türingiába, Wartburg várába.
5. Erzsébet már kora gyermeksége óta együttérzéssel viseltetett a szegények, betegek és elesettek iránt. A magával hozott gazdag hozományból adott minden rászorulónak.
6. A türingiai vár raktárait is megnyittatta. Az onnan szerzett lisztből cipókat süttetett, és kötényébe rejtve titokban hordta ki a rászorulóknak.
7. Zsófia grófné egy napon a várkapu előtt megállította, és megkérdezte tőle, hogy mit rejteget a köténye alatt. Erzsébet Istenhez fohászkodott, majd szétnyitotta a kötényét. Rózsák hulltak ki belőle.
8. Tizennégy éves volt, amikor Lajossal megtartották a fényes esküvőt Wartburg várában. A vár előtt a koldusok is örvendeztek. Csak Zsófia grófné nem örült.
9. Hat év boldog házasság után Lajos meghalt. Zsófia grófné elkergette a várból három gyermekével együtt.
10. Erzsébet kórházat épített, ahol befogadta a vándorokat, a zarándokokat, a betegeket ő maga ápolta.
11. Halála után három évvel, pünkösdkor IX. Gergely pápa szentté avatta.
Árpád-házi Szent Erzsébet nevéhez fűződik az a történet is, amikor 1225-ben Türingiában éhínség tört ki. Erzsébet, aki férje helyett kormányzott megszánta a sok éhezőt és a vár alatt kórházat építtetett, ahol naponta száz rászorulóról gondoskodtak, de kinyittatta Wartburg várának raktárait, kamráit és maga is osztotta a kenyeret.
Udvara felháborodottan fordult a hazatérő Lajoshoz, mire az őrgrőf e szavakkal vette védelmébe feleségét: „Hagyjátok csak, hogy megtegye, amit Istenért tenni akar és legyen elég nekünk, ha Wartburg és Neunburg várát nem adja el!”