-
XVIII. Fejér vármegyei Prima Díj
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Fejér Vármegyei Szervezete tizennyolcadik alkalommal adta át a Fejér Vármegyei Prima díjakat, az elismeréseket idén is olyan személyek, illetve intézmények vehették át, akik a saját területükön maradandót alkottak. A Prima díjat idén Prof Dr. Györök György egyetemi tanár, Janota Zoltán tizenkilencszeres Ironman, Dr. Szekeres Ferenc szájsebész szakorvos és Dr. Gruiz Andrea gyermekorvos vehette át. Az ünnepség keretében adták át az idei "Év Vállalkozója" díjakat is.
2024.11.22. -
Openhouse iroda nyílt
Pénteken délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg az Openhouse Ingatlan hálózat székesfehérvári franchise partnerének új irodáját a Távirda utca 39. szám alatt. A cég, amely bérleményből költözött saját tulajdonú ingatlanba, az elmúlt években piacvezető lett a városban és sikeresnek mondhatja magát mind a hitel-, mind pedig az ingatlan üzletágban.
2024.11.22. -
Hackaton győztesek
24 csapat jelentkezett az ország számos pontjáról az idei Harman Hackathon ötlet- és prototípusfejlesztő versenyre, amelynek döntőjében nyolc középiskolai és nyolc egyetemi csapat mérkőzött meg 24 óra alatt. A legjobb, a közlekedésben résztvevők biztonságát növelő műszaki eszközöket a székesfehérvári egyetemisták alkotta KÁVÉ és a pécsi középiskolások alkotta SLEEP készítette.
2024.11.16. -
3. Harman Hackathon
24 órája van a csapatoknak, hogy környezetére reagáló közlekedésbiztonsági eszközt találjanak ki és készítsék el a működő modelljét - elindult a 3. Harman Hackathon döntője. A nyolc egyetemi és nyolc középiskolai csapat a Sóstói Stadionban lázas munkával tölti majd az előttünk álló éjszakát, hogy szombaton bemutathassa a működő modellt, illetve a termék portfólióját a zsűri előtt.
2024.11.15.
Esély a munkába állásra 45 év felett is - Szenior Foglalkoztatási Szövetség
A tévhiteknek köszönhetően egyre jobban kiszorulnak a munka világából a 45 év felettiek. Esetükben pedig nem a munkavállalási kedvvel van a gond, inkább a munkaadók idegenkednek alkalmazásuktól, pedig szakmai tudásuk versenyképesség-javító lehet. A szemléletváltás elősegítésére a legnagyobb munkaadók és szakszervezetek Szenior Foglalkoztatási Szövetséget hoztak létre, hogy meghonosítsák a bevett külföldi gyakorlatot. Míg például az 55 év feletti népességből az aktív munkavállalók aránya hazánkban csupán 21,9 százalék, addig az EU-ban átlagosan 42,2 százalék.
2007.04.03. 09:30 |
A tévhiteknek köszönhetően egyre jobban kiszorulnak a munka világából a 45 év felettiek. Esetükben pedig nem a munkavállalási kedvvel van a gond, inkább a munkaadók idegenkednek alkalmazásuktól, pedig szakmai tudásuk versenyképesség-javító lehet. A szemléletváltás elősegítésére a legnagyobb munkaadók és szakszervezetek Szenior Foglalkoztatási Szövetséget hoztak létre, hogy meghonosítsák a bevett külföldi gyakorlatot.
Nem növekvő társadalmi veszélyként kell gondolni a szeniorokra, hiszen az általuk hozzáadott érték akár húsz százalékkal is javíthatja egy vállalat versenyképességét. A mintegy kétmillió 45 év feletti munkavállalóból hazánkban mégis csupán minden ötödik foglalkoztatott, közülük is évről-évre egyre többen szorulnak ki a munkaerő-piacról. Ha ugyanis elveszítik állásukat, elenyésző az esélye az újbóli elhelyezkedésnek, hívta fel a figyelmet Vadász János, a Szenior Foglalkoztatási Szövetség elnöke. Véleménye szerint nyilvánvaló a diszkrimináció, ezért a mielőbbi változtatás érdekében szükség van a társadalmi összefogásra. Európában ez a helyzet már változóban van: a munkaadók egyre jobban értékelik a szeniorok felhalmozott tudását és tapasztalatát. Míg például az 55 év feletti népességből az aktív munkavállalók aránya hazánkban csupán 21,9 százalék, addig az EU-ban átlagosan 42,2 százalék.
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter szerint változtatni kell azon, hogy a 45 év felettiek esetében csak a diplomásoknál elfogadott a tanulás. Ez a hozzáállás a szakképzetlenek esetében abszurditás. (Az unióban 10,8 százalékuk vesz részt felnőttképzésben, míg itthon ez az arány csupán 6 százalék.)
Nem növekvő társadalmi veszélyként kell gondolni a szeniorokra, hiszen az általuk hozzáadott érték akár húsz százalékkal is javíthatja egy vállalat versenyképességét. A mintegy kétmillió 45 év feletti munkavállalóból hazánkban mégis csupán minden ötödik foglalkoztatott, közülük is évről-évre egyre többen szorulnak ki a munkaerő-piacról. Ha ugyanis elveszítik állásukat, elenyésző az esélye az újbóli elhelyezkedésnek, hívta fel a figyelmet Vadász János, a Szenior Foglalkoztatási Szövetség elnöke. Véleménye szerint nyilvánvaló a diszkrimináció, ezért a mielőbbi változtatás érdekében szükség van a társadalmi összefogásra. Európában ez a helyzet már változóban van: a munkaadók egyre jobban értékelik a szeniorok felhalmozott tudását és tapasztalatát. Míg például az 55 év feletti népességből az aktív munkavállalók aránya hazánkban csupán 21,9 százalék, addig az EU-ban átlagosan 42,2 százalék.
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter szerint változtatni kell azon, hogy a 45 év felettiek esetében csak a diplomásoknál elfogadott a tanulás. Ez a hozzáállás a szakképzetlenek esetében abszurditás. (Az unióban 10,8 százalékuk vesz részt felnőttképzésben, míg itthon ez az arány csupán 6 százalék.)