-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Észak-déli európai korridor – uniós támogatással
Az Európai Parlament elfogadta csütörtökön, hogy az észak-déli európai közlekedési folyosó Magyarországon át jusson el egészen az Adriáig. A jelenleg megfigyelői státusban Brüsszelben tartózkodó Gurmai Zita képviselő az MTI-nek elmondta: az Európai Parlament az unió elkövetkező, 2020-ig tartó közlekedésfejlesztési koncepcióját fogadta el. A testület 30 projekttel foglalkozott, amelyek beruházási összege együttesen mintegy 700 milliárd euró.
Az Európai Parlament elfogadta csütörtökön, hogy az észak-déli európai közlekedési folyosó Magyarországon át jusson el egészen az Adriáig. A jelenleg megfigyelői státusban Brüsszelben tartózkodó Gurmai Zita képviselő az MTI-nek elmondta: az Európai Parlament az unió elkövetkező, 2020-ig tartó közlekedésfejlesztési koncepcióját fogadta el. A testület 30 projekttel foglalkozott, amelyek beruházási összege együttesen mintegy 700 milliárd euró.
Az észak-déli európai közlekedési folyosó öt ország számára jelent előnyöket, uniós támogatással épülhet meg a Zsolna-Budapest-Ivándárda autópálya. Az eredeti elképzelések szerint az autópálya csak a szlovákiai Zsolnáig jutott volna el, a módosítás nyomán viszont a horvát-magyar határig futhat. Ezzel egy öt országot összekötő észak-dél irányú tengely jön létre, a lengyelországi Gdansktól, a horvátországi Plocéig.
A megfigyelő képviselő hangsúlyozta, hogy a 24 Brüsszelben tartózkodó magyar képviselő összefogásának eredménye is a döntés, hiszen az Európai Parlament ülésén 385 igen és 52 nem szavazat mellett fogadták el a javaslatot. Külön kiemelte Ékes József MDF-es képviselő szerepét a néppárti EP-képviselők meggyőzésében. Gurmai a Magyar Rádiónak elmondta, hogy az építkezést az EU a költségek 10–30 százalékos átvállalásával segíti majd.
Tavaly szeptemberben háromoldalú - magyar-horvát-bosnyák - miniszteri találkozón véglegesítették Eszéken az 5C közlekedési folyosó (Budapest-Eszék-Szarajevó-Ploce autópálya) nyomvonalát és határmetszéspontjait. A magyar kormány akkor azt ígérte, a sztráda Budapest-dunaújvárosi szakasza 2006-ig elkészül, majd négy évre rá a teljes, 240 km-es magyarországi rész is megnyílik a forgalom előtt.