2. EU

EU és a szoftverszabadalmak: idén már nem lesz döntés

 Habár az Európa Tanács komoly erőfeszítéseket tett, hogy még 2004 során megszülethessen az egységes európai szoftverszabadalmi direktíva, a nyíltforrású közösségek és a kisebb fejlesztők ellenállása végül eredményt hozott. Talán az utolsó rúgást november közepén pont a lengyel kormányzat álláspontjának határozott képviselete vitte be a törvénytervezetnek: Varsó bejelentette, hogy nem támogatja az Európa Tanács által korábban már elfogadott, szoftverszabadalmakra vonatkozó direktívatervezetet.

2004.12.13. 00:19 |

 Habár az Európa Tanács komoly erőfeszítéseket tett, hogy még 2004 során megszülethessen az egységes európai szoftverszabadalmi direktíva, a nyíltforrású közösségek és a kisebb fejlesztők ellenállása végül eredményt hozott.

 Talán az utolsó rúgást november közepén pont a lengyel kormányzat álláspontjának határozott képviselete vitte be a törvénytervezetnek: Varsó bejelentette, hogy nem támogatja az Európa Tanács által korábban már elfogadott, szoftverszabadalmakra vonatkozó direktívatervezetet (Patentability of Computer-Implemented Inventions). Az EU-hoz hazánkkal egy időpontban csatlakozott közép-európai ország visszakozásával már akkor is érezni lehetett, hogy kétségessé vált: a tervezet (akkori formájában) valaha is törvényerőre emelkedhet.

 Ennek eredményeként az Európa Tanács a minap bejelentette, hogy (ismét) elnapolja a döntést a kérdésben. „A tanács nem szavaz a projektről 2005 előtt.” - foglalta össze röviden a lényeget Marc Verwilghen, Belgium egyik minisztere, amikor jelentést tett országának parlamentje előtt. Ez persze nem jelenti azt, hogy végleg megbukott a javaslat, vélekedett a témáról Florian Mueller, a NoSoftwarePatents nevű, szabadalomellenes website alapítója. Szerinte az EU tanácsa még mindig adoptálhatja a tervezetet, de a késlekedés a növekvő politikai nyomás jele is lehet. Bár néhányan azt sem zárják ki, hogy szimplán a karácsonyi ünnepi időszak miatt nem akarják már áterőltetni a törvényhozáson a javaslatot.

 Az elmúlt hat hónapban több, komoly befolyással bíró európai országban mozdultak meg az emberek, elutasítandó az elsősorban a nagy szoftverfejlesztő vállalatoknak kedvező törvény megszavazását. Hollandiában még júliusban indítványozta a kormányzat a nemzeti álláspont megváltoztatását, azaz hogy utasítsák el a javaslatot (ezt a parlament meg is szavazta, így a szélmalom hazája „átállt” az ellenzők oldalára). Októberben a német pártok egyesítették erejüket ezen célból, így Németország is szembehelyezkedett korábbi álláspontjával szemben; végül a lengyelek is hasonlóképp cselekedtek.
 

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.