-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
EU évforduló - Székesfehérvár a legsikeresebben pályázó magyar nagyváros
A Római Szerződés aláírásának és egyben az EU születésének 50. évfordulója alkalmából számolt be a város uniós projektjeiről Székesfehérvár polgármestere. Warvasovszky Tihamér kiemelte, az EU – csatlakozás legkézzelfoghatóbb eredménye mindazon fejlesztés, mely uniós támogatással jött és jön létre. Friss statisztika szerint az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Székesfehérvár az első az egy lakosra jutó nyertes pályázatok tekintetében. A polgármesteri tájékoztatón elhangzott, hogy Székesfehérvár programsorozatot is indít az EU évforduló kapcsán.
2007.03.23. 13:23 |
A Római Szerződés aláírásának és egyben az EU születésének 50. évfordulója alkalmából számolt be a város uniós projektjeiről Székesfehérvár polgármestere. Warvasovszky Tihamér kiemelte, az EU – csatlakozás legkézzelfoghatóbb eredménye mindazon fejlesztés, mely uniós támogatással jött és jön létre. Friss statisztika szerint az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Székesfehérvár az első az egy lakosra jutó nyertes pályázatok tekintetében. A polgármesteri tájékoztatón elhangzott, hogy Székesfehérvár programsorozatot is indít az EU évforduló kapcsán.
Az uniós pályázatokkal kapcsolatban elhangzott: egy székesfehérvári lakosra 25 ezer forint elnyert pályázati pénz jutott a 2004-2006-os időszakban. A magyarországi nagyvárosok közül egyedül Miskolc nyert el több támogatást, a város elmaradott régióként nyilvántartott területen fekszik, így több támogatásra jogosult.
A polgármesteri tájékoztatón elhangzott, hogy Székesfehérvár programsorozatot is indít az EU évforduló kapcsán: a fiataloktól az idősekig mindenkit szeretnének bekapcsolni a rendezvényekbe. Többek között rajzversenyek, irodalmi pályázatok, vetélkedők és szakmai napok színesítik a városi EU ünnepet.
Warvasovszky Tihamér a sikeres székesfehérvári pályázatok között említette a Hiemer ház felújításának első ütemét, kiemelve, hogy a második ütem munkálataira 835 millió forintos összeget pályázott meg a város a Norvég Alapból. Az önkormányzatnak saját erőből mintegy 125 millió forintot kellene hozzátennie, azonban ez az összeg is csökkenthető 50 millió forinttal egy sikeres hazai pályázatnak köszönhetően.
1,1 milliárd forint uniós pénzt nyert a város a Térségi Integrált Szakképző Központ megvalósítására, kiépül 2008-ig a munkaerő-piaci monitoring rendszer és szintén EU-s forrásból készül a Nappali Szolgáltató Centrum is, amely a társadalom perifériájára szorult emberek számára jelenthet kiutat.
A Pólusprogramról szólva Székesfehérvár polgármestere elmondta, a projektek mind az EU támogatásával valósulnak meg oly módon, hogy az egyes operatív programok kiírásaira pályázik majd a város. „ A gazdaság és kutatásfejlesztés integrálására 2013-ig mintegy 60-70 milliárd forintot szeretnénk Székesfehérvárra hozni” – emelte ki Warvasovszky Tihamér.
Az uniós csatlakozásnak köszönhető az önkormányzatok közötti szorosabb együttműködés is: „ Az összefogás lett a fejlődés alapfeltétele, az uniós elvek egyértelműen kimondják, hogy az erőforrásokat a partnerség jegyében meg kell osztani, a települési feladatokból és eredményekből közösen kell részt vállalni” – hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere.
A Székesfehérvári kistérségbe tartozó települések nagyon hamar felismerték a kistérségi összefogás jelentőségét, és 2005-ben létrehozták a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulást.
Az uniós pályázatokkal kapcsolatban elhangzott: egy székesfehérvári lakosra 25 ezer forint elnyert pályázati pénz jutott a 2004-2006-os időszakban. A magyarországi nagyvárosok közül egyedül Miskolc nyert el több támogatást, a város elmaradott régióként nyilvántartott területen fekszik, így több támogatásra jogosult.
A polgármesteri tájékoztatón elhangzott, hogy Székesfehérvár programsorozatot is indít az EU évforduló kapcsán: a fiataloktól az idősekig mindenkit szeretnének bekapcsolni a rendezvényekbe. Többek között rajzversenyek, irodalmi pályázatok, vetélkedők és szakmai napok színesítik a városi EU ünnepet.
Warvasovszky Tihamér a sikeres székesfehérvári pályázatok között említette a Hiemer ház felújításának első ütemét, kiemelve, hogy a második ütem munkálataira 835 millió forintos összeget pályázott meg a város a Norvég Alapból. Az önkormányzatnak saját erőből mintegy 125 millió forintot kellene hozzátennie, azonban ez az összeg is csökkenthető 50 millió forinttal egy sikeres hazai pályázatnak köszönhetően.
1,1 milliárd forint uniós pénzt nyert a város a Térségi Integrált Szakképző Központ megvalósítására, kiépül 2008-ig a munkaerő-piaci monitoring rendszer és szintén EU-s forrásból készül a Nappali Szolgáltató Centrum is, amely a társadalom perifériájára szorult emberek számára jelenthet kiutat.
A Pólusprogramról szólva Székesfehérvár polgármestere elmondta, a projektek mind az EU támogatásával valósulnak meg oly módon, hogy az egyes operatív programok kiírásaira pályázik majd a város. „ A gazdaság és kutatásfejlesztés integrálására 2013-ig mintegy 60-70 milliárd forintot szeretnénk Székesfehérvárra hozni” – emelte ki Warvasovszky Tihamér.
Az uniós csatlakozásnak köszönhető az önkormányzatok közötti szorosabb együttműködés is: „ Az összefogás lett a fejlődés alapfeltétele, az uniós elvek egyértelműen kimondják, hogy az erőforrásokat a partnerség jegyében meg kell osztani, a települési feladatokból és eredményekből közösen kell részt vállalni” – hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere.
A Székesfehérvári kistérségbe tartozó települések nagyon hamar felismerték a kistérségi összefogás jelentőségét, és 2005-ben létrehozták a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulást.