EU megszorítások várhatóak a cukoriparban -hazánk bírja a versenyt

 A csatlakozás nyertesének tartott cukoripart a répatermesztők számának csökkenésével, gyárak bezárásával, csökkenő értékesítési árakkal fenyegeti a Brüszszelben készülő ágazati reform. Egészen az elmúlt hétig úgy tűnt, a magyar cukorágazat az uniós csatlakozás nyertese lesz. Hosszú évek csatározásai után, hála az EU cukorrendtartásának, az idén végre kiegyensúlyozott a piac.

2004.07.08. 09:25 |

 A csatlakozás nyertesének tartott cukoripart a répatermesztők számának csökkenésével, gyárak bezárásával, csökkenő értékesítési árakkal fenyegeti a Brüszszelben készülő ágazati reform. Egészen az elmúlt hétig úgy tűnt, a magyar cukorágazat az uniós csatlakozás nyertese lesz. Hosszú évek csatározásai után, hála az EU cukorrendtartásának, az idén végre kiegyensúlyozott a piac.

 Az európai agrárvezetés azonban nincs megelégedve a cukoripar helyzetével. A Financial Times múlt heti cikke megszellőztette, hogy Franz Fischler uniós agrárbiztos a cukortermelés és -kivitel támogatási rendszerének felülvizsgálatán dolgozik.

 Fischler szerint gyors és radikális lépésekre van szükség. Az agrárbiztos 2005 és 2007 között harmadával csökkentené a garantált cukorárat, visszafogná a közösségi pénzből finanszírozott cukorexportot, és 17,4 millió tonnáról 14,6 millió tonnára szűkítené a cukortermelési kvótát. A hír hallatán Európa legnagyobb cukoripari vállalkozása, a 4,6 milliárd eurós forgalmat bonyolító - magyar gyárakkal is rendelkező - német Südzucker bejelentette: ha a reformok életbe lépnek, csak a legjövedelmezőbb vetésterületeken tartja fenn a termelést. Ez a lépés a répatermelői kör szűkülését és a kevésbé hatékonyan működő gyárak bezárását jelentené. A magyar gyáraknak tehát versenyezniük kell a német, francia és belga üzemekkel. Ha ebben a küzdelemben alulmaradnak, nemcsak ők, de a nekik répát szállító termelők is búcsút mondhatnak az édes életnek.

 Ha minden Franz Fischler tervei szerint alakul, a cukorrépa felvásárlási ára háromezer forinttal, a csatlakozás előtti szintre csökken. Ráadásul a magyar gazdák a beígért jövedelemkiegészítésre sem számíthatnának. A kompenzáció alapja ugyanis a 2000 és 2002 között megtermelt jövedelem, ami Magyarországon tonnánként 4-5 ezer forinttal alacsonyabb volt, mint az unióban.
 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.