-
"Minden forrásom belőled fakad"
Családi napot és ünnepi szentmisét tartott szombaton délután az Öreghegyi Római Katolikus Plébánia a Béla úti temető előtti parkban. Délután megannyi színes programmal várták a közösség tagjait, majd kora este Tornyai Gábor atya ünnepi, szabadtéri ezüstmiséjén vehettek részt a hívek.
2024.06.30. -
Mónos Jenő kiállítása
A székesfehérvári Szekfű Gyula utcai Evangélikus Gyülekezeti Házban a hétvégén nyílt meg Mónos Jenő festőművész kiállítása. Bencze András evangélikus lelkész köszöntötte az egybegyűlt művészetbarátokat és mutatta be Mónos Jenő festőművészt.
2024.06.30. -
Lakodalmi és népzenei dallamok
Utolsó koncertjéhez érkezett a Szent István Népzenei Műhely Szimbólumok népzenei világunkban című előadássorozata. Ezúttal Csörsz Rumen István dalait hallhatta a közönség.
2024.06.28. -
Kiállítás nyílt a kórházban
A kórház dolgozóinak alkotásaiból nyílt kiállítás az intézményben. A tárlat a közelgő Semmelweis nap kapcsán kapott helyet, ezzel is elismerve az áldozatos munkát, ami a Szent György Kórházban zajlik.
2024.06.26.
EKF 2023 – tematikus évekkel és kulturális beruházásokkal készül a város
![EKF 2023 – tematikus évekkel és kulturális beruházásokkal készül a város](/_upload/images/news/47945/ekf2023 02.jpg)
- LETÖLTHETŐ (.pdf) prezentáció Székesfehérvár "Európa Kulturális Fővárosa 2023" pályázatáról
- Székesfehérvár EKF pályázatát ITT TÖLTHETI LE! (.pdf 11MB)
2023-ban Magyarország egy városa Európa Kulturális Fővárosa lehet. A rangos nemzetközi cím elnyerésére Székesfehérvár is pályázik, a város határidőre, 2017 végén, az ünnepeket megelőzően nyújtotta be pályázatát. Mint ismert, az előzetes, széleskörű városi felmérés szerint a válaszadók 93 százaléka támogatta Székesfehérvár indulását a pályázaton. A szakmai anyag előkészítésére egy tíztagú munkacsoportot hoztak létre, melyben országosan, illetve nemzetközileg is ismert és elismert szakemberek kaptak helyet, valamint a város közművelődési intézményeit, szervezeteit is bevonták a munkába. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése december 1-jei ülésén tárgyalta, és egyhangúlag jóváhagyta a széleskörű megyei és nemzetközi támogatással bíró pályázatot.
A pályázat kapcsán Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a pályázat előkészítésében és hosszú hónapokon keresztül dolgozott. Köszönetet mondott az önkormányzati képviselőknek is, hogy a város közgyűlése egyhangú döntéssel támogatta a pályázat benyújtását. „Fehérvár értéke és ereje, hogy vannak olyan célok, amelyek mentén közösen össze tudunk fogni.” – hangsúlyozta Cser-Palkovics András polgármester, aki szólt arról is, hogy 2018-tól kezdődően tematikus évek vezetik majd fel a készülődést 2023-ra.
2018-ban Barokk évet hirdetett a város, ezt követi 2019-ben az Ipartörténeti év, 2020-ban a Beethoven év, 2021-ben a Seuso év, 2022-ben az Aranybulla év és így jut el a város 2023-ig, amikor Európa Kulturális Fővárosa lehet.
A város számos kulturális beruházást tervez, ezek egy része akkor is megvalósul, ha nem sikerül elnyernie Székesfehérvárnak az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ezek közé tartoznak az Árpád-ház program elemeiként megvalósuló beruházások, mint például a Kőtár létrehozása; Sétaút kialakítása; az Aranybulla emlékmű környezetének megújítása és a Fekete Sas Szálló rekonstrukciója, de felújítják a Bartók Béla teret,a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtárat és megvalósul a Multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok, valamint az Alba Regia Innovációs Park-, Tudásközpont Sportcsarnok és Kollégium is.
Az EKF jegyében tervezett új beruházások között az Akóts-malom felújítása szerepel, ahol EKF intézményi központ, kreatívipari és művészeti műhely kapna helyet.
A cím elnyerése esetén Tudományos- és Művészeti Parkot alakítanak ki a Gáz utcai fűtőerőmű területén, barnamezős beruházásként, itt közösségi tér és hiánypótló kulturális infrastruktúra jönne létre hangversenyteremmel, tudásközponttal, valamint ipar- és technikatörténeti kiállítóhellyel.
Székesfehérvár polgármestere szólt arról is, hogy a pályázati anyag olyan finanszírozási javaslatot tartalmaz az állam felé, hogy ha felmentik a várost a szolidaritási hozzájárulás alól, tehát a fehérvári cégek által befizetett iparűzési adó helyben marad, akkor a városban megtermelt forrásokból biztosítható a pályázatban tervezett EKF fejlesztések létrehozása és működtetése valamint az új kulturális infrastruktúra programokkal való megtöltése. Ellenkező esetben a tervezett EKF beruházások létrehozása állami támogatással valósítható meg.