-
Vukovárra emlékeznek
A Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat együttműködve a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnoksággal, Vukovár elestének 33. évfordulóján emlékmisére hívja az emlékezni vágyókat november15-én pénteken 10.30-kor a Szent Imre templomba.
2024.11.15. -
Színház kadétoknak
A Tizenkét dühös ember című produkció zártkörű díszelőadását tartották csütörtökön a Vörösmarty Színházban. Az előadással honvéd kadétok és honvédelem tantárgyat tanuló diákok részére nyújtottak színházi élményt. Az előadás előtt Szikora János színházigazgató úgy fogalmazott, hogy az emberből kiirthatatlan az igazság iránti őszinte ösztön és ezen a mély ősi ösztönön alapul ez a nagyszerű dráma is.
2024.11.14. -
Csak még egyszer előre
Burján Zsigmond Csak még egyszer előre című filmjét nézhették meg az érdeklődők a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A film az első világháborús fehérvári hősöknek állít emléket.
2024.11.13. -
Közéleti és Kulturális Szalon
Bakonyi István irodalomtörténész és Németh Gyula háziorvos vendégeskedett a Zsolt utcai Közösségi Házban. A hangulatos múltidéző esten Nagy Judit moderálásával folytatódott a beszélgetés sorozat.
2024.11.12.
EKF 2023 – tematikus évekkel és kulturális beruházásokkal készül a város
- LETÖLTHETŐ (.pdf) prezentáció Székesfehérvár "Európa Kulturális Fővárosa 2023" pályázatáról
- Székesfehérvár EKF pályázatát ITT TÖLTHETI LE! (.pdf 11MB)
2023-ban Magyarország egy városa Európa Kulturális Fővárosa lehet. A rangos nemzetközi cím elnyerésére Székesfehérvár is pályázik, a város határidőre, 2017 végén, az ünnepeket megelőzően nyújtotta be pályázatát. Mint ismert, az előzetes, széleskörű városi felmérés szerint a válaszadók 93 százaléka támogatta Székesfehérvár indulását a pályázaton. A szakmai anyag előkészítésére egy tíztagú munkacsoportot hoztak létre, melyben országosan, illetve nemzetközileg is ismert és elismert szakemberek kaptak helyet, valamint a város közművelődési intézményeit, szervezeteit is bevonták a munkába. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése december 1-jei ülésén tárgyalta, és egyhangúlag jóváhagyta a széleskörű megyei és nemzetközi támogatással bíró pályázatot.
A pályázat kapcsán Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a pályázat előkészítésében és hosszú hónapokon keresztül dolgozott. Köszönetet mondott az önkormányzati képviselőknek is, hogy a város közgyűlése egyhangú döntéssel támogatta a pályázat benyújtását. „Fehérvár értéke és ereje, hogy vannak olyan célok, amelyek mentén közösen össze tudunk fogni.” – hangsúlyozta Cser-Palkovics András polgármester, aki szólt arról is, hogy 2018-tól kezdődően tematikus évek vezetik majd fel a készülődést 2023-ra.
2018-ban Barokk évet hirdetett a város, ezt követi 2019-ben az Ipartörténeti év, 2020-ban a Beethoven év, 2021-ben a Seuso év, 2022-ben az Aranybulla év és így jut el a város 2023-ig, amikor Európa Kulturális Fővárosa lehet.
A város számos kulturális beruházást tervez, ezek egy része akkor is megvalósul, ha nem sikerül elnyernie Székesfehérvárnak az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ezek közé tartoznak az Árpád-ház program elemeiként megvalósuló beruházások, mint például a Kőtár létrehozása; Sétaút kialakítása; az Aranybulla emlékmű környezetének megújítása és a Fekete Sas Szálló rekonstrukciója, de felújítják a Bartók Béla teret,a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtárat és megvalósul a Multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok, valamint az Alba Regia Innovációs Park-, Tudásközpont Sportcsarnok és Kollégium is.
Az EKF jegyében tervezett új beruházások között az Akóts-malom felújítása szerepel, ahol EKF intézményi központ, kreatívipari és művészeti műhely kapna helyet.
A cím elnyerése esetén Tudományos- és Művészeti Parkot alakítanak ki a Gáz utcai fűtőerőmű területén, barnamezős beruházásként, itt közösségi tér és hiánypótló kulturális infrastruktúra jönne létre hangversenyteremmel, tudásközponttal, valamint ipar- és technikatörténeti kiállítóhellyel.
Székesfehérvár polgármestere szólt arról is, hogy a pályázati anyag olyan finanszírozási javaslatot tartalmaz az állam felé, hogy ha felmentik a várost a szolidaritási hozzájárulás alól, tehát a fehérvári cégek által befizetett iparűzési adó helyben marad, akkor a városban megtermelt forrásokból biztosítható a pályázatban tervezett EKF fejlesztések létrehozása és működtetése valamint az új kulturális infrastruktúra programokkal való megtöltése. Ellenkező esetben a tervezett EKF beruházások létrehozása állami támogatással valósítható meg.