Európai kánikula, cunamik, ázsiai esők - III. Föld-csúcs

 Föld-megfigyelési csúcsértekezletet tartottak Brüsszelben. A különböző szakértők nem pusztán a 300 ezer halálos áldozattal járó decemberi szökőárra emlékeztettek felszólalásaikban, de a 2003 nyári nagy európai kánikulára is, amely mintegy 20 ezer ember életét követelte, vagy a tavalyi ázsiai hatalmas esőzésekre (5 millió hajléktalan, 1500 halott), s leszögezték: ha az ilyen katasztrófák veszélyeit a jövőben az emberiség megpróbálja minimálisra korlátozni, akkor ehhez létfontosságú a műholdas megfigyelő rendszerek minél hatékonyabb használata.

2005.02.17. 08:05 |

 Föld-megfigyelési csúcsértekezletet tartottak Brüsszelben. A műholdak által a Földről szolgáltatott információk megosztásáról, az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködés elmélyítéséről rendeztek csúcsértekezletet Brüsszelben a különböző kormányok és nemzetközi űrkutatási intézmények képviselői. A III. Föld-megfigyelési csúcsértekezleten (az előző kettőt Washingtonban, illetve Tokióban tartották) elfogadtak egy tíz évre szóló akciótervet, melynek célja a már létező, vagy ezután létrejövő műholdas megfigyelő rendszerek átfogó hálózatának (GEOSS) létrehozása.

 Ezzel el lehetne érni például a különböző természeti katasztrófák hatásainak előrejelzését, gyors feltérképezését - de egy ilyen összefogás nem csak a földrengések, árvizek esetén lenne hasznos, hanem például a mezőgazdaság, az ökoszisztéma, a vízkészletek, vagy éppen az egészségügy problémáinak a kezelésében is.

 Megnyitó beszédében az Európai Bizottság környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó tagja, Sztavrosz Dimasz jelképesnek mondta, hogy éppen most szerdán, az éghajlatváltozások megakadályozását célzó kiotói egyezmény életbe lépésének napján indítják el a GEOSS létrehozását. Kollégája, a kutatási területért felelős EU-biztos, Janez Potocnik pedig arra figyelmeztetett, hogy a tavaly decemberi indiai-óceáni szökőár is megmutatta, milyen fontos a Földön zajló folyamatok megfigyelése.

 A különböző szakértők egyébként nem pusztán a majdnem 300 ezer halálos áldozattal járó decemberi szökőárra emlékeztettek felszólalásaikban, de a 2003 nyári nagy európai kánikulára is, amely mintegy 20 ezer ember életét követelte, vagy a tavalyi ázsiai hatalmas esőzésekre (5 millió hajléktalan, 1500 halott), s leszögezték: ha az ilyen katasztrófák veszélyeit a jövőben az emberiség megpróbálja minimálisra korlátozni, akkor ehhez létfontosságú a műholdas megfigyelő rendszerek minél hatékonyabb használata.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.