2. EU

Évente negyedmillióan halnak meg sérülések következtében az EU-ban

 Évente negyedmillió ember hal meg az Európai Unió tagországaiban sérülések következtében, csaknem hetven százalékuk közúti baleset eredményeként. Naponta hétszáz sérüléses haláleset történik az EU-s országokban, azaz kétperceként veszti valaki életét sebesülés következtében. Annak kockázata, hogy valaki halálos sérülést szenved, országonként változik. A legnagyobb biztonságban a hollandok élhetnek: náluk a haláleseteknek csupán 3,8 százaléka vezethető vissza sérülésre.
2008.04.04. 07:04 |
Évente negyedmillió ember hal meg az Európai Unió tagországaiban sérülések következtében, csaknem hetven százalékuk közúti baleset eredményeként. Naponta hétszáz sérüléses haláleset történik az EU-s országokban, azaz kétperceként veszti valaki életét sebesülés következtében.

 A legveszélyeztetettebb a 15 és 24 év közötti korosztály. A KfV kimutatása alapján a halálesetek kétharmada vezethető vissza sérülésekre ebben a korcsoportban.

 Az összeállításban közölt adatok szerint évente mintegy hatvanmillió embert kezelnek kórházban sérülésekkel, azaz többet, mint Olaszország teljes lakossága. Az ellátásukra fordított költségek meghaladják a 15 milliárd eurót.

 A legtöbb sérült egyébként Ausztriában kap kórházi kezelést: az alpesi országban százezer lakosra 2860 kórházi ellátásban részesült sebesült jut.

 Annak kockázata, hogy valaki halálos sérülést szenved, országonként változik. A legnagyobb biztonságban a hollandok élhetnek: náluk a haláleseteknek csupán 3,8 százaléka vezethető vissza sérülésre. A legveszélyesebb országnak ebben a tekintetben toronymagasan Litvánia számít. A balti államban a sebesülések okozzák a halálesetek 13 százalékát.

 Abszolút számban a legtöbben Franciaországban halnak meg sérülés miatt (évente 40 ezren). Második a listán Németország 33.245-ös adattal, majd Lengyelország 25.047 halálesettel. A legkevesebben Máltán veszítik életüket ilyen okból (évente 127-en), Szlovéniában, Írországban és Észtországban pedig 1000-2000 közé esik a sebesülések okozta elhalálozások száma.
 
 A nem halálos kimenetelű sérülések nyolcvan százaléka egyébként ott következik be, ahol az ember a legkevésbé számít rá: otthon, iskolában, szabadidős tevékenység vagy sportolás közben.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.