2. EU

Évszázadok óta nem volt ilyen meleg az ősz Európában

Klímakutatók állítása szerint az elmúlt félezer évben nem volt ilyen enyhe ősz Európában. A pozitív irányú hőmérsékleti eltérés Izlandtól egészen Görögországig volt jellemző, ami korábban még nem fordult elő - ez lehet a legerősebb figyelmeztető jel a globális felmelegedés ilyen jellegű hatására. A jelenlegi rekordmeleg ősz beleillik abba a trendbe, ami az elmúlt harminc évet jellemzi. Eszerint tízévente 0,45 fokkal növekszik az őszi európai hőmérsékleti átlag. A NASA hőmérsékleti adatsora alapján az északi sarkvidéken helyenként még az európainál is nagyobb emelkedés mutatható ki.
2006.12.07. 08:31 |
Klímakutatók állítása szerint az elmúlt félezer évben nem volt ilyen enyhe ősz Európában. A pozitív irányú hőmérsékleti eltérés Izlandtól egészen Görögországig volt jellemző, ami korábban még nem fordult elő - ez lehet a legerősebb figyelmeztető jel a globális felmelegedés ilyen jellegű hatására.

Az idei őszön az Atlanti-óceán európai partjaihoz közel sorozatban keletkeztek markáns ciklonok, miközben Kelet-Európában gyakran épültek fel hatalmas, stabil anticiklonok. Ebben az időjárási helyzetben tartós délies áramlással az egész kontinens fölé enyhe légtömegek érkeztek.

A még nem végleges számítások szerint Európában a szeptember és az október átlaghőmérséklete 11 fok volt, ami a szokásosnál 1,8 fokkal magasabb. A november még ennél is szélsőségesebben alakult: 2,5 fokkal haladta meg az átlagos értéket. A három hónap átlaghőmérséklete közel egy fokkal túlszárnyalta az eddigi legmelegebb őszként számon tartott 1772-es, 1938-as és 2000-es őszi átlagokat. Ez elképesztően nagy kiugrásnak számít egy ilyen hosszú adatsorban.

Egy régebbi kutatási eredmény szerint az északi féltekén egyre korábban köszönt be a tavasz. Az őszi éghajlati adatok változásáról azonban eddig nem készült átfogó tanulmány.

Andrea Menzel, a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa szerint ez részben annak tudható be, hogy az őszi hőmérsékleti anomáliák (az átlagértéktől való eltérések) kevesebb megterhelést okoznak a növény- és állatvilág számára, így kevesebb figyelmet kapnak. Persze az ősznek is megvannak a sajátos problémái. Néhány virágzó faféle, például bizonyos gesztenyék a meleg időben képesek a tél előtt virágozni, ami később károsodással, lefagyással jár. Egyes rovarfélék nem rejtőznek el időben, és később nem tudják majd átvészelni a telet: egyszerűen éhen pusztulnak.

A mérések előtt

Az évszakos tendenciák vizsgálatához szükséges adatok megszerzése igen nehéz, mert az éghajlati adatok pontos, műszeres mérésének tömeges elterjedése csupán a 19-20. század fordulóján következett be. Ezt a problémát próbálja áthidalni Elena Xoplaki, a Berni Egyetem klímatörténésze, aki az 1500-as évekig visszamenőleg rendelkezik szerzetesek, tudósok által feljegyzett, klímára vonatkozó leírásokkal, úgynevezett proxiadatokkal.

A kutatónő a múltbeli adatokat a NASA Goddard Ûrközpontjától kapott, 2006-ra vonatkozó hőmérsékleti adatokkal vetette össze. Megjelenés előtt álló tanulmánya szerint az elmúlt három hónap átlaghőmérséklete félezer éves összehasonlításban is különlegesen magasnak számít - még akkor is, ha a történeti adatok érthető bizonytalanságát figyelembe vesszük.

Jürg Lutherbacher, a Berni Egyetem egyik klimatológusa ugyanakkor rámutatott, hogy egy-egy kisebb régióra vonatkozóan nem volt egyedülállóan meleg az idei ősz - ebben talán Németország képez kivételt. A rendkívüliség sokkal inkább abban áll, hogy a pozitív irányú hőmérsékleti eltérés Izlandtól egészen Görögországig volt jellemző, ami korábban még nem fordult elő - holott valójában ez lehet a legerősebb figyelmeztető jel a globális felmelegedés ilyen jellegű hatására.

Folyamatos melegedés

A jelenlegi rekordmeleg ősz beleillik abba a trendbe, ami az elmúlt harminc évet jellemzi. Eszerint tízévente 0,45 fokkal növekszik az őszi európai hőmérsékleti átlag. A most rekonstruált fél évezredes proxiadatok figyelembe vételével megállapítható, hogy ez az eddigi legnagyobb harminc éves emelkedés, és ezen belül az utolsó tíz évhez hasonlót sem regisztráltunk még.

Kontinensünkön a legintenzívebb melegedés egyébként a Brit-szigeteken és Skandináviában következett be. Megvizsgálták a NASA egy olyan hőmérsékleti adatsorát is, amely az elmúlt 50 év értékeit tartalmazza. Ennek alapján az északi sarkvidéken helyenként még az európainál is nagyobb emelkedés mutatható ki. Ugyanakkor például az Egyesült Államokban egyenesen hőmérséklet-csökkenés tapasztalható az őszi átlagokban.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.