-
Folytatódik a nyári ellenőrzés
Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.
2024.08.04. -
Érkeznek a tankönyvek
Augusztus 1-jén megkezdődött mintegy 13 millió tankönyv kiszállítása az iskolákba. A köznevelésben és szakképzésben tanuló minden diák ingyenesen jut hozzá a tankönyvekhez
2024.08.02. -
Július 30-án indul a pótfelvételi
Akik a július 24-én nem jutnak be semelyik felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhetnek egyetemre. A pótfelvételin az egyetemek általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár néhány állami ösztöndíjas szakot, férőhelyet is lehet találni.
2024.07.29. -
1100 éve Európában
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében 1100 éve Európában, 20 éve az unióban címmel országos kulturális programsorozat indul augusztusban Székesfehérváron. A programsorozat augusztus 10-én kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozattal együtt.
2024.07.20.
Ezen a napon választottunk országgyűlési képviselőket 1990-ben
Az 1990 március 26-án megtartott választásokon a szavazatra jogosult polgároknak a várakozásoknál meglepően alacsony hányada, 65,77%-a vett részt. Az első forduló után a 4%-os "küszöb"-öt hat párt érte el: az MDF, az SZDSZ, az FKgP, Fidesz, az MSZP és a KDNP. Egyéni választókerületben mindössze öt helyen született eredmény, a második fordulóba 171 választókerületben 495 egyéni jelölt került. Így az induló egyéni jelöltek kb. 6%-a, a pártok 9%-a maradt versenyben.
2008.03.26. 07:49 |
1989. november végétől 1990. október közepéig hat - egyes városokban és körzetekben nyolc - ízben szólították az urnákhoz Magyarországon a választópolgárokat.
A szavazások lebonyolítását az 1989:XXXIV. törvénycikk határozza meg, amelyet 1989. október 20-án fogadott el a törvényhozás. A törvény értelmében a szavazók egy időben szavaznak pártlistára és egyéni képviselőkre. Az országgyűlési választásokon a jogi értelemben párttá alakult, 66 bejegyzett szervezetből 39 élt a sajtó, a televízió és a rádió által nyújtott nyilvánosság, a kampány lehetőségével. A választások első szakasza, az ún. kiválasztási, illetve jelöltállítási szakasz 1990. január 24. és február 23. között zajlott. A jelölteknek ajánlócédulákat kellett gyűjteniük. Így az egyéni jelöltek száma radikálisan (kb. 7000-ről 1623-ra) csökkent. Területi listát 19, országos listát 12 párt (MDF, SZDSZ, FKgP, Fidesz, KDNP, MSZP, Agrárszövetség, Hazafias Választási Koalíció, MSZDP, Magyar Néppárt, Vállalkozók Pártja és az MSZMP) tudott állítani. Február 27-től kezdődött a tényleges jelöltek és pártok nyílt versenye.
A március 26-án megtartott választásokon a szavazatra jogosult polgároknak a várakozásoknál meglepően alacsony hányada, 65,77%-a vett részt. Az első forduló után a 4%-os "küszöb"-öt hat párt érte el: az MDF, az SZDSZ, az FKgP, Fidesz, az MSZP és a KDNP. Egyéni választókerületben mindössze öt helyen született eredmény, a második fordulóba 171 választókerületben 495 egyéni jelölt került. Így az induló egyéni jelöltek kb. 6%-a, a pártok 9%-a maradt versenyben. Az 1990. április 7-én megtartott második fordulón a szavazópolgárok 45,55%-a vett részt. Az eredmény a Magyar Demokrata Fórum győzelmét hozta. A leadott szavazatok megoszlása: MDF: 24,7%, SZDSZ: 21,4%, FKgP: 11,7%, MSZP: 10,9%, Fidesz: 9%, KDNP: 6,5%. Ezzel az ún. kereszténynemzeti politikai erők kerültek többségbe a parlamentben.
A szavazások lebonyolítását az 1989:XXXIV. törvénycikk határozza meg, amelyet 1989. október 20-án fogadott el a törvényhozás. A törvény értelmében a szavazók egy időben szavaznak pártlistára és egyéni képviselőkre. Az országgyűlési választásokon a jogi értelemben párttá alakult, 66 bejegyzett szervezetből 39 élt a sajtó, a televízió és a rádió által nyújtott nyilvánosság, a kampány lehetőségével. A választások első szakasza, az ún. kiválasztási, illetve jelöltállítási szakasz 1990. január 24. és február 23. között zajlott. A jelölteknek ajánlócédulákat kellett gyűjteniük. Így az egyéni jelöltek száma radikálisan (kb. 7000-ről 1623-ra) csökkent. Területi listát 19, országos listát 12 párt (MDF, SZDSZ, FKgP, Fidesz, KDNP, MSZP, Agrárszövetség, Hazafias Választási Koalíció, MSZDP, Magyar Néppárt, Vállalkozók Pártja és az MSZMP) tudott állítani. Február 27-től kezdődött a tényleges jelöltek és pártok nyílt versenye.
A március 26-án megtartott választásokon a szavazatra jogosult polgároknak a várakozásoknál meglepően alacsony hányada, 65,77%-a vett részt. Az első forduló után a 4%-os "küszöb"-öt hat párt érte el: az MDF, az SZDSZ, az FKgP, Fidesz, az MSZP és a KDNP. Egyéni választókerületben mindössze öt helyen született eredmény, a második fordulóba 171 választókerületben 495 egyéni jelölt került. Így az induló egyéni jelöltek kb. 6%-a, a pártok 9%-a maradt versenyben. Az 1990. április 7-én megtartott második fordulón a szavazópolgárok 45,55%-a vett részt. Az eredmény a Magyar Demokrata Fórum győzelmét hozta. A leadott szavazatok megoszlása: MDF: 24,7%, SZDSZ: 21,4%, FKgP: 11,7%, MSZP: 10,9%, Fidesz: 9%, KDNP: 6,5%. Ezzel az ún. kereszténynemzeti politikai erők kerültek többségbe a parlamentben.