Magyar Ezüst Érdemkereszt a székesfehérvári bukó megismertetéséért

Augusztusban Áder János köztársasági elnök a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta Bárány Istvánnak a Székesfehérvári és Erdélyi Bukógalambokat Tenyésztők Fajtaklubjának elnökének, aki a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége Díszgalamb Szakosztályának a tagja.
2021.09.14. 17:15 |
Magyar Ezüst Érdemkereszt a székesfehérvári bukó megismertetéséért

Az elismerést a galambtenyésztés népszerűsítéséért, valamint a székesfehérvári bukó galambfajta megismertetését szolgáló tevékenységéért kapta.

Bárány István tősgyökeres fehérváriként gyerekkora óta foglalkozik galambokkal. Kötelességének érzi, hogy világszerte megismertesse az egyetlen galambfajtát, ami a városáról kapta a nevét. A székesfehérvári bukógalamb első leírása 1925-ból való, de a városban már az 1700-as évek óta létezhetett ez a fajta.

Székesfehérváron belül a Felsővárosból származhatott ez a galamb, aminek jellegzetessége, hogy egyszínű, szíves hátú és feketeszalagos kék madár. A legnagyobb populációja a fajtának Székesfehérváron kívül egyértelműen Székelyföldön található. Az ottani kiállításokon a legtöbb bemutatott fajta a székesfehérvári bukó.

Mikor kezdett állatokkal foglalkozni?

Még kisgyerek voltam, amikor a nagybátyán, néhai Keller Ferenc magával vitt a postagalambjai közé. Onnantól kezdve egyenes út vezetett mostanáig.

A galambokkal szép sikereket ért el, hiszen sikerült megmenteniük egy kihalófélben lévő székesfehérvári fajt…

Az 1980-as években egy jó kis csapat állt össze és a régebben már elismertetett, de kérdésessé vált fajtát, a székesfehérvári bukógalambot újból sikerült elismertetni európai színtéren is.

Mit kellett ehhez tenni?

Megfelelő egyedszámot kellett biztosítani. Összegyűjtöttük a meglévő székesfehérvári egyedeket, és a vérfrissítés kedvéért külföldről is beszereztünk néhány szép példányt, és a fajta tudatos tenyésztésébe kezdtünk. Büszke vagyok arra, hogy sikerült megmenteni a székesfehérvári bukót, ami a királyok városának galambja.

Kiállításokon ma rendszeresen lehet találkozni Önökkel és persze a székesfehérvári bukó egy-egy szép példányával...

Az ezredforduló óta valamennyi nagy európai kiállításon ott vagyunk és mindenhonnan szép sikerrel jöttünk vissza. Többszörös Európa győztes tenyésztőink vannak az egyesületben. A fajtáról két könyv és több száz írás is megjelent.

Mindezekért a tevékenységekért rangos állami kitüntetést kapott augusztusban...

Meglepett, hogy van egy olyan agrárminiszterünk Dr. Nagy István személyében, aki az ilyen kis szegmensekre is odafigyel. Valljuk be őszintén, hogy ma a galambászat nem slágerhobbi, de nekem az egyik legfontosabb dolog az életemben. Szerintem a kitüntetés kapcsán annak a közösségnek az elismeréséről beszélhetünk, amely ezt a munkát végigvitte. Ha nincs egy jó társaság, akkor egyedül nem tudtam volna semmit sem csinálni.

Nagyon jó közösség alakult ki a V-61 Alba Regia Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesületben, hogyan látják az utánpótlást?

Nehéz dolog a galambászat, hiszen folyamatos jelenlétet igényel. A galambtenyésztés azonban egy szenzációsan szép dolog. A székesfehérvári bukóval pedig egyértelműen értékmegőrzést végzünk. Ez egy olyan fajta, ami jellemzően fehérvári és fehérváron alakult ki 2-300 évvel ezelőtt. Ha tíz fiatal érkezne holnap, hogy szívesen belekóstolna a galambászatba mindenkinek szívesen segítenénk!

Interjú

  1. Mindig van egy jó ügyük

    Az év első felében a fehérvári és az agárdi adományboltok bevételéből a kórházban gyógyuló gyermekek és a gyógyítók mindennapjait szeretnék szebb tenni. Ennek egyik lépése volt, hogy megszépült a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött, Csecsemő és Gyermek Osztály sürgősségi részlegének folyosója. 

    2025.03.29.
  2. Korrajz és enteriőr

    A székesfehérvári Vörösmarty Színház soron következő bemutatója Herczeg Ferenc Kék róka című darabja. Ugyan Bagó Bertalan egyszer Szegeden már színpadra állította a művet, ezúttal azonban a Kozák András Stúdióban, egy sokkal intimebb térben találkozhatunk a szereplőkkel. A Kék rókát március 29-én mutatják be a Vörösmarty Színházban.

    2025.03.19.
  3. A népi kultúra otthona

    Egy romos házból, az egykori kézművesek munkájával, pályázatokkal, sok-sok segítséggel, adományokkal és a város támogatásával újult meg és vették birtokba a fehérvári kézművesek 2010-ben a Kézművesek Házát. Az elmúlt 15 évben a tárgyalkotó népi kultúra igazi otthona lett a Rácz utca 27. Az ÖKK Podcast következő adásában a Ház történetéről a történelmét alakítókkal beszélgetnek.

    2025.03.07.
  4. Rendezett közterületek és fejlesztések

    A Városgondnokság éves üzleti terve, az egyik legfontosabb dokumentum az önkormányzati szolgáltató cég működésével kapcsolatosan. Mik lesznek az idei évi feladatok és legfontosabb fejlesztések, mennyi pénzből gazdálkodhat, mennyi emberrel dolgozhat a Városgondnokság 2025-ben? A kérdésekre Béndek Balázs a Városgondnokság gazdasági igazgatója válaszolt.

    2025.03.03.
Loaded: 0%
Progress: 0%
Remaining Time -0:00