Február 22-én kezdődik a negyven napos böjti időszak

Szigorú böjtöt Hamvazószerdán és Nagypénteken tartanak. E napokon csak háromszor esznek és egyszer laknak jól.

E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 éves vagy annál idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A böjt - mely háromszori étkezést, ebből egyszeri jóllakást és a hústól való tartózkodást foglalja magában - 18 éves kortól a megkezdett 60. életévig kötelező. Hústilalom alól felmentést kaphatnak a betegek és azok, akik nem saját asztaluknál étkeznek, de ilyen esetben más bűnbánati cselekményt kell végezniük. A húsvéti szentgyónás és szentáldozás ideje hamvazószerdától Szentháromság vasárnapig (Pünkösd utáni első vasárnapig) tart. 

A vasárnapokat nem számítják böjti napnak, ezért VII. század óta a Nagyböjt szerdai nappal kezdődik. Hamvazószerdán a pap hamuval jelöli meg a hívek homlokát bűnbánatuk jeleként. Ezt a szokást az őskeresztény hagyományból merítik, amelyben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, amelynek mintájára az Egyház a II. századtól kezdődően alakította ki ezt a húsvéti előkészületi időt.