Fehérvárról látott dolgok

Szebeni András fotóművész "Látott dolgok..." című, magyar városokat bemutató sorozatának legújabb darabja Székesfehérvárról szól - az Alexandra Kiadó reprezantatív kivitelű albumát, amelyhez Bella István írt kísérőszöveget, ma mutatták be a könyvszakma és a sajtó képviselőinek.

2003.12.17. 22:16 |

Szebeni András fotóművész „Látott dolgok...” című, magyar városokat bemutató sorozatának legújabb darabja Székesfehérvárról szól - az Alexandra Kiadó reprezantatív kivitelű albumát, amelyhez Bella István írt kísérőszöveget, ma mutatták be a könyvszakma és a sajtó képviselőinek.


Bella István és Szebeni András
Három évvel ezelőtt, Pécs városának kezdeményezésére indította útjára az Alexandra Kiadó a „Látott dolgok...” című könyvsorozatot, amelynek harmadik köteteként néhány napon belül a Székesfehérvárról szóló albumot vehetik kézbe az olvasók. Pécs után Fehérvár helyett Sopront fotózta Szebeni András, mert a város támogatásával éppen abban az évben jelent meg egy hasonló album Székesfehérvárról - mondta az Alexandra Kiadó igazgató-tulajdonosa, Matyi Dezső, aki a könyvbemutatón minden közreműködőnek köszönetet mondott az album elkészítéséhez nyújtott segítségért. A fotóalbumnak hamarosan a német nyelvű változata is megjelenik, ahogy ez az előző két kötet esetében is történt.


A kötet elkészítéséhez dr. Spányi Antal megyés püspök is segítséget nyújtott
Bella István Kossuth-díjas költő a „látott dolgokhoz” illesztette a „hallott dolgokat”: ugyanis mikrofonnal felfegyverkezve járta a város utcáit, hogy hangos élményeket is gyűjtsön a kísérőszöveghez. A fehérvári költő történelmi áttekintést is ad a városról, saját élményeit is beleszövi a vibráló, térben és időben egyaránt elkalandozó szövegbe, melynek mottóját Evlija Cselebi török utazótól kölcsönözte: „A világ díszére való város”.

Szebeni András szerint egy várost a „helyei” azonosítanak önmagával, és ő ezeket a helyeket szeretné megmutatni az olvasóknak. A könyvbemutatón őszintén bevallotta, hogy a terepszemle idején kevésnek találta városunkat - a munka során azonban rájött, hogy a könyvet csak abbahagyni lehet, befejezni soha, mert mindig talált újabb és újabb értékeket, érdekes fotótémákat. Az is megtetszett neki Fehérvárban, hogy emberléptékű: bárhonnan bárhova percek alatt el lehet jutni, legalábbis a Belvárosban.

A fotóművész hónapokon át dolgozott városunkban: fényképezett az utcákat járva, fotózott daru kosarából, épületek tetejéről, tornyokból. Készített képeket rendezvényekről, emberekről, állatokról. Megmutat építményeket, szobrokat, természeti szépségeket. A 180 oldalas kötet végére még a város pihenőhelyének számító Velencei-tóról is került pár kép.

Sajnos, a fotóművésszel ellentétben a kötet szerkesztői valószínűleg nem töltöttek hónapokat a szöveg gondozásával: egy ilyen reprezentatív albumban bosszantó olyan hibákat látni, mint például a város ismert képzőművészeinek és a polgármester nevének hibás írásmódja, illetve a templomok nevében ejtett helyesírási hibák.