Felkészült Magyarország a Schengeni csatlakozásra

 Magyarország felkészült a schengeni csatlakozásra. Béndek József, a határőrség országos parancsnoka elmondta: a csatlakozás végleges időpontjáról ősszel születik döntés azt követően, hogy szeptember 20. és 25. között a schengeni ellenőrző bizottság ismételten megvizsgálja a határőrizeti rendszerünket, illetve a határőrség-rendőrség együttműködését.

Háromféle határszakasz jön létre: a belső határ, az Európai Unión belüli külső határ, valamint az unión kívüli külső határ. Utóbbi az ukrán, a horvát és a szerb határszakaszra vonatkozik, s aki ezen a szakaszon kíván belépni az országba nem uniós állampolgárként, annak schengeni vízummal kell rendelkeznie.

A magyar nemzetiségűekkel kapcsolatban Béndek József kifejtette: a schengeni egyezmény nem nemzetiségi alapon definiál, hanem állampolgárságra vonatkozik. Vagyis az Ukrajna, Szerbia, illetve Horvátország felől érkező, ott élő magyar nemzetiségűeknek vízum szükséges. Béndek József hozzátette: ennek formája nem határrendészeti kérdés.

Mélységi ellenőrzés és igazoltatás előfordulhat

Béndek József az unión belüli schengeni külső határral kapcsolatban azt mondta: a román határszakaszon marad a már korábban bevezetett, úgynevezett egymegállásos határellenőrzési rendszer. Az osztrák, a szlovén és a szlovák szakaszt érintő belső határral összefüggésben azt mondta: 1100 kilométeres szakaszon ugyan okmányok nélkül lehet átmenni, és nem kell megállni, de ettől még a határon átlépőknél kell, hogy legyen okmány egyrészt a mélységi ellenőrzések miatt, másrészt az esetleges igazoltatás miatt.

Hozzátette: bár a belső határon nem kell majd megállni, a keletkező biztonsági deficit miatt úgynevezett kompenzációs ellenőrzéseket vezetnek be, vagyis nem kell csodálkoznia senkinek sem azon, ha a határtól két vagy akár 30 kilométerre is belefut egy ellenőrzésbe.

Nincs akadálya a csatlakozásnak

Budai Bernadett kormányszóvivő a tájékoztatón felidézte: pénteken a kormányülésen Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter beszámolt a schengeni felkészülésről, és eszerint a határőrség ennek a folyamatnak a végére ért. A kormányszóvivő hozzátette: a felkészülés a terveknek megfelelően zajlott, ezért semmi sem akadályozhatja meg magyar részről, hogy az ország 2008. január 1-jétől schengeni taggá váljon.

Mint mondta, az állampolgárok számára a legkézzelfoghatóbban úgy lesz érzékelhető a schengeni tagság, hogy az övezethez tartozó országokba útlevél, illetve egyéb személyazonosító okmány nélkül lehet belépni. Hangsúlyozta: mindez a határőrség munkájában komoly változásokat eredményezett, mivel a csatlakozástól számítva nemcsak 10 millió magyar állampolgár, hanem mintegy félmilliárd európai uniós állampolgár biztonságát és védelmét kell szavatolni.

Kiépült a SIS rendszer

A felkészülés jogalkotási és infrastruktúra-fejlesztési feladatokat jelentett. Kiépült az úgynevezett SIS rendszer, vagyis a schengeni számítógépes nyilvántartási rendszer, amely tartalmazza azoknak az adataikat, akiket eltűntként keresnek, körözés alatt állnak, illetve akikre beutazási, tartózkodási tilalmat róttak ki.

A felkészülés finanszírozásával kapcsolatban a kormányszóvivő kifejtette: az egyrészt az egyes szervek saját költségvetéséből történt, illetve a 2004-ben csatlakozott országok részére létrehozott úgynevezett Schengen Alapból. Magyarországnak ebből az elmúlt három évben 165,8 millió euró, vagyis 42 milliárd forint vissza nem térítendő jutott, amelyből 30 milliárd forint jutott az integráció előtt álló határőrségnek, illetve rendőrségnek.

Egy éve készültek az integrációra

Piros Attila szakállamtitkár azt mondta: a schengeni csatlakozásnak nem előfeltétele a rendőrség-határőrség integrációja. Hozzátette: a schengeni csatlakozás, illetve az integráció hosszantartó, célirányos, tervszerű és szervezett folyamat.

A határőrség és a rendőrség integrációjával összefüggésben azt mondta: a két szervezet sosem nélkülözte az együttműködést, s egy éve szisztematikusan készültek a schengeni csatlakozással egy időben történő integrációra.