-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Féltjük az adatainkat Európában - az utazási irodákban bízunk a legkevésbé
Az európai uniós állampolgárok kétharmada nem igazán bízik a személyes adatai védelmében - derült ki egy az Európai Bizottság megbízásából elkészített tanulmányból. A megkérdezetteknek kevesebb mint a fele nyilatkozott úgy, hogy szerinte hazájában biztonságosan őrzik a személyes adatait. A többség viszont úgy vélte, hogy az adatvédelmi törvények és előírások nem képesek gátat szabni a személyes információk rohamos online terjedésének.
2008.04.23. 07:58 |
Az európai uniós állampolgárok kétharmada nem igazán bízik a személyes adatai védelmében - derült ki egy az Európai Bizottság megbízásából elkészített tanulmányból.
A dokumentum szerint az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag alig változott az adataikat féltők száma és aránya. A megkérdezetteknek kevesebb mint a fele nyilatkozott úgy, hogy szerinte hazájában biztonságosan őrzik a személyes adatait. A többség viszont úgy vélte, hogy az adatvédelmi törvények és előírások nem képesek gátat szabni a személyes információk rohamos online terjedésének.
Ez az álláspont azonban annak is köszönhető, hogy sokan nincsenek tisztában az adatvédelmi törvényekkel és intézményekkel. A válaszadók kevesebb mint egyharmada ismerte például a saját országában működő adatvédelmi szervezetet vagy annak nevét. A felhasználók leginkább az orvosokban (82 százalék) és a rendőrségben (80 százalék) bíznak, a legszkeptikusabbak pedig az utazási irodákkal (alig 32 százalék) és a csomagküldő szolgálatokkal (24 százalék) szemben voltak.
Érdekesség, hogy az uniós állampolgárok 82 százaléka támogatta a légiutas-adatok megőrzését, 75 százaléka az online forgalmi, 72 százaléka az egyéb távközlési adatok, míg 69 százaléka a hitelkártya-információk eltárolásával is egyetértett, amennyiben ez elősegíti a terrorizmus elleni harcot. A megfigyelési intézkedéseket ennek ellenére csak a válaszadók egyharmada engedélyezné és kizárólag megkötésekkel. A tanulmány elkészítésekor a szakemberek minden európai uniós tagállamban 1000-1000 lakost kérdeztek meg.
"Ki fogjuk értékelni és elemezzük az emberek válaszait" - közölte Jacques Barrot, az Európai Bizottság alelnöke és egyúttal bejelentette, hogy az eredményeket beépítik az idei évre tervezett adatvédelmi változtatásokba.
A dokumentum szerint az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag alig változott az adataikat féltők száma és aránya. A megkérdezetteknek kevesebb mint a fele nyilatkozott úgy, hogy szerinte hazájában biztonságosan őrzik a személyes adatait. A többség viszont úgy vélte, hogy az adatvédelmi törvények és előírások nem képesek gátat szabni a személyes információk rohamos online terjedésének.
Ez az álláspont azonban annak is köszönhető, hogy sokan nincsenek tisztában az adatvédelmi törvényekkel és intézményekkel. A válaszadók kevesebb mint egyharmada ismerte például a saját országában működő adatvédelmi szervezetet vagy annak nevét. A felhasználók leginkább az orvosokban (82 százalék) és a rendőrségben (80 százalék) bíznak, a legszkeptikusabbak pedig az utazási irodákkal (alig 32 százalék) és a csomagküldő szolgálatokkal (24 százalék) szemben voltak.
Érdekesség, hogy az uniós állampolgárok 82 százaléka támogatta a légiutas-adatok megőrzését, 75 százaléka az online forgalmi, 72 százaléka az egyéb távközlési adatok, míg 69 százaléka a hitelkártya-információk eltárolásával is egyetértett, amennyiben ez elősegíti a terrorizmus elleni harcot. A megfigyelési intézkedéseket ennek ellenére csak a válaszadók egyharmada engedélyezné és kizárólag megkötésekkel. A tanulmány elkészítésekor a szakemberek minden európai uniós tagállamban 1000-1000 lakost kérdeztek meg.
"Ki fogjuk értékelni és elemezzük az emberek válaszait" - közölte Jacques Barrot, az Európai Bizottság alelnöke és egyúttal bejelentette, hogy az eredményeket beépítik az idei évre tervezett adatvédelmi változtatásokba.