Az Aszalvölgyi-ároktól felfelé található Fehérvár egyik legkedveltebb és egyben legsűrűbben lakott kertvárosi övezete, Öreghegy. A terület két választókerültre van bontva, ezek határvonalát a Zsolnai és a Pozsonyi út adja. Innen egészen a Budai útig tart az a terület, amely a 13. választókerületet teszi ki. Felső határa a Nagyszombati út, de része a kerületnek Kisfalud is.
A Háromágú környéke még tervezés alatt van, az elképzelés a lépcső és a park rendbetétele illetve egy kilátó építése, mely a fák fölé magasodva az eddiginél is különlegesebb rálátást nyújtana a városra.
Fehérváron Öreghegy volt az utolsó helyszín, ahol a szennyvíz- és csapadékelvezetést meg kellett oldani. Mivel a szennyvízteleptől ez a terület esik a legmesszebb, ezt kapcsolták be legkésőbb a csatornahálózatba. A munkálatok ugyan már évekkel ezelőtt befejeződtek, de a csapadékvíz-elvezetés kérdését is meg kell oldani.
„Öreghegy sajátossága, hogy évszázadokig itt voltak a fehérvári szőlőbirtokok, s csak a hatvanas-hetvenes évektől kezdve, a város nagy iparosodási időszakával egyidőben kezdődött meg a városrész beépítése.” – meséli Horváth Miklós Csaba, aki 1994 óta önkormányzati képviselő. Az utak és a telkek azonban a szőlőhegy struktúráját őrizték, s ez a mai napig megmaradt, vagyis a régi, szűk dűlőutakból kellett és kell ma is autóval járható aszfaltozott, korszerű úthálózatot építeni. – „Az eredeti utak két-három, maximum négy méter szélesek voltak, a telkek tulajdonosai pedig nem szívesen mondtak le kertjeik egy darabkájáról, hogy szélesebb utakat lehessen kialakítani. Évek alatt végül sikerült kompromisszumokat kötni és valamivel szélesebb utakat létrehozni, most pedig eljutottunk oda, hogy minden közmű be van vezetve, csak normális csapadékvízelvezetés és járdás utcák nincsenek mindenhol. A Fiskális úttal párhuzamos Aszalvölgyi-árok az egyik csapadékvíz-befogadó, a másik a Nagyszombati úti árokrendszer, a harmadik pedig a Budai úttal párhuzamos árokrendszer.” Ezek a befogadók elkészültek, a Budai út alatt pedig egy átvezetés készül még a Krasznai út folytatásaként.
Az Árpád-ház program keretén belül újul meg az Aranybulla emlékmű és környéke.
A 13. választókörzetben hetvenöt utca van, ezek közül két évvel ezelőtt ötvenkettővel volt csapadékelvezetési és útminőségi probléma. „Tavaly megegyeztünk a polgármester úrral, hogy készül egy ütemterv, és ahogy az említett befogadók elkészülnek, be tudjuk csatlakoztatni a mellékutakat is. Az útfelújításoknak pedig akkor van értelme, ha a felszíni csapadékvízelvezetés már megoldott.” – mondja a képviselő.
A másik probléma az útfelület szélessége, ami adott, így az utcákban – ahogy a most következő pénteken a Poprádi és a Homonnai utcákban – a lakók véleményét ki kell kérni arról, hogyan történjen meg a kivitelezés, mert a lakosság megosztott a járdakérdésben. Ezekben az utcákban például vannak, akiknek beljebb kéne vinniük a kerítést, hogy a járdát ki tudják alakítani. A következő öt évben ilyen munkálatok várnak az egész választókörzetre, ahol továbbra is számítanak a lakók véleményére. A képviselő elképzelése az is, hogy az egész körzetet lakó-pihenő övezetté nyilvánítsák, és egyenrangú kereszteződéseket hozzanak létre, remélve, hogy ezzel biztonságosabb lesz a közlekedés. „Erről csak akkor lehet szó, ha a lakók többsége támogatja. Emellett ehhez szemléletformálásra is szükség van, remélem, az öreghegyiek ebben partnerek lesznek, mint ahogy az útépítéshez is kell türelem.”
Kamerarendszer, kisebb buszok, sűrűbb járatok
Biztonsági szempontból kiemelt terület Öreghegynek ez a része, hiszen Budai úti határával közel esik a bejövő forgalomhoz, akárcsak Kisfalud, ami szintén Horváth Miklós Csaba képviselői területe. „Bár a közbiztonság elfogadható, kiépítjük a kamerarendszert a Nagyszombati úton és Kisfaludon is, hiszen az M7-es közelsége miatt a nem kívánt látogatók itt próbálkoznak először. Ahogy az optikai szálat kiépítik, vagyis megvalósul a feltétele a kamerák üzemeltetésének, felszereltetjük azokat.” – mondja Horváth Miklós Csaba.
A közösségi közlekedésben is várhatók fejlesztések, hiszen az utóbbi harminc évben rengeteget fejlődött a városrész, egyre sűrűbben lakott, sok a nyugdíjas és rengeteg gyermekes család él itt, ráadásul a gépkocsik száma is megugrott. Húsz-harminc éve azonban a lakóknak nem volt komoly igénye arra, hogy a buszközlekedés szempontjai szerint alakítsanak ki egy-egy mellékutat – például a Zobori utcát – így most hiába merült fel, hogy több autóbuszvonalat kéne kialakítani a területen, hagyományos megoldással ez nem kivitelezhető – véli a képviselő, aki a jövő tömegközlekedését a kisebb, elektromos buszokban látja és a sűrűbb járatokban.
Látványos változások 2022-ig
„Annak ellenére, hogy ez egy csendes, nyugodt környék, szeretném, ha nem alvó városrész lenne, hanem itt is lennének közösségi terek, kulturális programok, és legyen helye a hagyományőrzésnek is.” – mondja Horváth Miklós Csaba.
Három fő helyszín van, amit ennek érdekében fejleszteni fognak: Az Aranybulla és környéke, a Millenniumi emlékmű, közismert nevén a Háromágú a körülötte lévő parkkal és a valamikori Almási-pince a mellette kialakított Tündérkerttel: "A Csúcsos-hegyen az Aranybulla-emlékmű felújítása már elkezdődött, és szeretnénk, ha az itt kialakított pihenőövezet bekapcsolódna az országos kerékpárút-hálózatba. Ez turisztikai szempontból lenne nagyon előnyös, hiszen növelni fogja az Aranybulla-emlékmű látogatottságát.”
Az új Budapest-Balaton kerékpárút koncepciójában szerepel a Kisfaludon átmenő bicikliút korszerűsítése és nyomvonalának megváltoztatása, hogy ne közvetlenül a lakóházak előtt menjenek keresztül a kerékpárosok, hanem a túloldalon, elkerülve ezzel a balesetveszélyt. A Nagyszombati és a Budai út kereszteződésébe tervezett mutifunkcionális csarnok útcsatlakozásához van tervezve a bicikliút, amit majd innen lehet befordítani a Csúcsos-hegy felé.
„Ezek a fejlesztések tehát egymásba kapcsolódnak, ezért a munkálatokat össze kell hangolni. A Csúcsos-hegy környéke az Árpád-ház-program keretein belül az Aranybulla kibocsátásának nyolcszázadik évfordulójára, 2022-re biztosan elkészül.” – teszi hozzá a képviselő.
A Háromágú környéke még tervezés alatt van, az elképzelés a lépcső és a park rendbetétele illetve egy kilátó építése, mely a fák fölé magasodva az eddiginél is különlegesebb rálátást nyújtana a városra. A beruházás egyelőre a Városgondnokság tervezőasztalán van, de 2022-ig a Háromágúnak is meg kell újulnia. Ez a dátum ugyanis nem csupán az Aranybulla jubileuma, hanem a város alapításának ezerötvenedik évfordulója is. Az ezeréves évfordulóról a most felújítandó 1972-es Millenniumi emlékmű tanúskodik.
Legyen piac Öreghegyen!
Ugyancsak fontos fejlesztés lesz a Krasznai úton jelenleg omladozó állapotban lévő Almási-pince épületének felújítása és hasznosítása. Az épület alatt egy óriási pincerendszer van, vagyis megvan a lehetőség rá, hogy a meglévő védendő présházban piacteret alakítsanak ki. A rendelkezésre álló pincerendszer felújításával pedig kialakítható egy úgynevezett „borbank” valamint egy borozó is. Termelői piacra nagy igény van, hiszen kisebb boltok nincsenek a környéken, vásárolni csak a nagyáruházakban lehet. A cél az, hogy az épületegyüttes minél jobban kihasználható legyen: a piaci szolgáltatás mellett ezért más szolgáltatói funkciókat is elhelyeznének itt, például éttermet, borozót, bortárolót. Ilyen feltételekkel az Almási-pince közösségi rendezvények helyszíne is lehet a jövőben. Ehhez azonban még több feltételnek teljesülnie kell.
Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök, műemléki szakmérnök:
"Fehérváron nem sokan tudják, hogy nemcsak az ezeréves belváros számít történelmi értéknek, hanem a mai Öreghegy területe is legalább olyan múlttal rendelkezik, hiszen fontos része volt a városnak. A legelső hiteles térképábrázolása 1826 és 1828 között készült, ami annyira pontos, hogy ma is használható. Lekövethetők rajta azok a szűk dűlőutak, melyekből mára lakóutcák váltak. Vagyis Öreghegy utcaszerkezete nagy részben megmaradt, ahogy az a hatalmas pincerendszer is, amely az akkori szőlőtermő vidéket jellemezte. A Máriavölgy például tele van ilyen pincékkel, szinte minden telek alatt van pince. Amikor az 1900-as évek elején Bory Jenő megvette azt a területet, ahová a várát építette, még csak egy présház állt ott. Alatta most is ott van a pince, mely mélyen benyúlik a föld alá, amit maga Bory is tovább vájt, és az abból kinyert homokos talajt használta fel épületének falazásához. Ha ma valaki építkezik az Öreghegyen, érdemes utánanézni, van-e pince a talajban, hogy ne érje meglepetés! A Városi Levéltárban a pincék elhelyezkedéséről pontos adatok vannak. Nagyon sok gyönyörű pince van ezen a területen, amiket érdemes megmenteni! A Pozsonyi úton voltak akkora pincék is, ahová szekérrel lehetetett lemenni! A szőlőművelés tragédiáját az 1870-es években kezdődő filoxérajárvány okozta, ekkor szinte minden kipusztult, s mivel ez a betegség a gyökerekben, a talajban kezdődik, utána sem lehetett szőlőt telepíteni Öreghegyre. A szőlő komoly jövedelemforrás volt, és amikor kipusztult, gyümölcsössel pótolták, és nyaralóövezet lett a terület. Én is itt lakom Öreghegyen, a mi telkünkön is van egy présház, ami Áron Nagy Lajoséké volt. Ötven éve itt lakunk. S bár az élet elment ezek fölött a pincék fölött, azért ezek még itt vannak, és talán lehet ezeket valahogyan hasznosítani!"
Török őrtornyok is voltak itt
Az öreghegyi Donát-kápolnát egy régi török őrtorony köveiből építették 1734-ben. Minden évben augusztus hetedikén tartották a Donát-napi búcsút, amikor a Belvárosból és Felsővárosból is indult körmenet a kápolnába, ahol búcsúi mise és vásári forgatag várta a zarándokokat. Az utolsó misét 1944 decemberében tartották a kápolnában. A következő év elején a toronyban tárolt lőszer felrobbant és az épület teljesen megsemmisült. A következő évtizedekben csak egy kőkereszt és egy harang nélküli harangláb jelezte a helyét. 1993-ban Schultz István tervei alapján emeltek ide egy új kápolnát, amit a következő évben Szent Donát ünnepén szenteltek fel.
Séllei Erzsébet ügyvéd, lapunk Történelem rovatának szerzője:
"A Vereckei utcában lakom az Öreghegyen. Egyszer csak megjelent Branczeiz Zsuzsanna képeskönyve A székesfehérvári királyi bazilika, a Szűz Mária-prépostság és temploma, Középkori romkert címmel. Minden fehérvárinak el kellene olvasnia! Ennek a könyvnek az előszavában Forster Gyula tolla nyomán az olvasható, hogy „Árpád vezér a krónikák szerint serege élén Fehérvár szőlőhegyén ütötte fel sátorát, midőn a Dunántúl meghódítására indult és a mai Fejér megye területéből foglalt magának családi birtokot, amelynek központjává, tartózkodásának egyik székhelyévé éppen a mai Fehérvár területét választhatta annál inkább, mert itt már a barbároknak és a rómaiaknak is volt telepítvényük.” Szent István király – Árpád leszármazottja – ragaszkodását Fehérvárhoz a családi örökség tiszteletében kereshetjük. Ezért emelte éppen Fehérvárt a magyar állam központjává. Forster Gyula az elveszett korábbi krónikákból és a szájhagyományból egyaránt merítő Anonymusra támaszkodott. Anonymus Fehérvárt és a mellette magasló Noé-hegyet – mai nevén Csúcsos-hegyet – határozta meg Árpád táborverésének helyéül. A nemrég elhunyt Siklósi Gyula régész szerint a Noé-hegyet kiterjesztően, az egész Szőlőhegyre kellett érteni. Biczó Piroska, e nagy jelentőségű kiadvány régész szakértője megerősítette az Anonymus által lejegyzett történetet. Igen, a mi Szőlőhegyünknél, Csúcsos-hegyünknél telepedett le Árpád vezér, ezt tekintette családi birtokának, és leszármazói családi örökségüknek. Ezért építette Fehérváron az egyik leszármazó, Géza fejedelem a négykaréjos templomát és fia, István az ország koronázótemplomát. A város története tehát nem Géza fejedelemnél, hanem Árpádnál kezdődik. Árpád fia Zolta, annak fia Taksony, annak fia Géza, annak fia István. Ebből következően a Szőlőhegyen letelepedett Árpád leszármazói is itt élhettek Gézát megelőzően is. Cser-Palkovics András polgármester úr a 2012. október 15-én kelt levelében arról tájékoztatta az Árpád-emlékpark létesítését sürgető hozzá fordulókat, hogy a „területi képviselőkkel történt egyeztetés alapján, a közgyűlés egyetértése esetén a Millenniumi emlékműhöz vezető lépcső elnevezése Árpád-lépcső lesz, mely terület rendezése és kivilágítása a tervek között szerepel”. Az Árpád-emlékmű elhelyezésének gondolata is felmerült már több alkalommal. Az Árpád-ház-program keretében helye és ideje lenne az emlékhelynek, emlékműnek!"
