A fehérvári választókerületeket bemutató sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. A 14-es körzet nemcsak hatalmas, hanem rendkívül színes választókerület: van itt lakótelep, családi házas övezet, ipari zóna. Minden, ami a modern értelemben véve része egy huszonegyedik századi nagyvárosnak.
Dienesné Fluck Györgyit 2006-ban választották meg először a 14. választókerület, vagyis a Köfém-lakótelep, Börgöndpuszta és Ráchegy képviselőjének. Később, 2010-ben változtak a határok: Búrteleppel egészült ki a körzet. De kezdjük az elején!
A képviselő, amikor életében először látogatott el Börgöndre, egy gyönyörű fekvésű pusztában érezte magát, amit poros, kátyús utakon lehetett megközelíteni: „Soha nem felejtem el, letettem a kocsimat a település szélén. Izgatott voltam, hiszen képviselőként először jártam ott. Aztán elkezdtem sétálni. A távolban megpillantottam a pákozdi dombokat és a dinnyési lápost. Ősz volt, szálltak a vadludak a naplementében. Már-már giccsbe illett az egész, de mégis magával ragadott a pillanat. Akkor elhatároztam, rendbe teszem ezt a városrészt, mert az itt élők fehérváriak, még akkor is, ha majd tizenkét kilométerre laknak a városközponttól.” A következő években kiépítették Börgöndön a szennyvízcsatornát. Az utcák tisztességes aszfaltburkolatot kaptak. A bekötőutat 2010-ben felújították.
Börgönd, Fehérvár gyöngyszeme
„A bekötőút állami kézben volt, ezért csak úgy nem lehetett nekiesni! Miután átvette a város, gyönyörűen megcsináltuk. Csakhogy a szép, új aszfalton az autók meglehetősen gyorsan száguldoztak. Ekkor jött az az ötlet, hogy ki kéne világítani. A Városgondnokság a beruházással László István cégét bízta meg, aki a munkáért csak az anyagköltséget kérte el, a több millió forintos munkaköltséget teljes egészében átvállalta. Csak utólag derült ki miért: ő is börgöndi, és a börgöndiek összetartanak.”
A helyiek és képviselő összefogásának eredménye a Szent Antal-kápolna melletti közösségi tér is, a kemence, a fedett kiülők, ahol közösen lehet a kivetítőn szurkolni például a magyar csapatnak. Most már csak egy közösségi házra lenne szükségük! Az ezzel kapcsolatos tervek már elkészültek, de túl drága lett volna a kivitelezés, ezért átdolgozzák őket.
„A gomb már megvan! Megépült a parkoló és a járda, ami a bekötőúttól egészen a leendő közösségi házig vezet, hogy bárki biztonságosan meg tudja gyalogosan is közelíteni. Most már csak a kabátra várunk. Előreláthatólag 2020-ban a közösségi ház is elkészül.”
Köfém: takaros járdák és korszerű rendelő
A Köfém-lakótelep 1964-ben épült. Ennek megfelelő állapotban voltak az utak és a járdák. „Az orvosi rendelőhöz egy olyan járda vezetett, ahol bárki könnyűszerrel ki tudta ficamítani a bokáját. A régi rendelőben is borzalmas állapotok uralkodtak: a szomszédos hajléktalanszálló lakói a várótermet például nappali melegedőként használták. Ráadásul ha kint esett, akkor bent alig lehetett lépni a vödröktől, tálaktól, kiskádtól, melyek felfogták a plafonról csöpögő vizet. Ezek a problémák az épület felújításával megszűntek. Lett lift, megszépültek a belső terek, sőt most már gyerekorvosunk, védőnőnk is van. Erre nagy szükség volt, mert a Köfémen szerencsére sok a gyerek!” – mondja Dienesné Fluck Györgyi.
A házak előtti járdákat korszerűsítették, sőt az összekötő sétány is megszépül, mely a Budai úti toronyházaktól lemegy majdnem a Verseci útig. Ide és az itt lévő játszótérre is új padokat helyeznek ki, hogy a lakók igényes környezetben tudjanak akár csak pár percre is megpihenni.
A legnagyobb problémát a lakótelepen a parkolás jelenti: „Az Arconic és a Hydro terjeszkedik, aminek nagyon örülünk, mert egyre több embernek adnak munkát. A dolgozók autói a régi parkolókban nem férnek el, így ott állnak meg, ahol tudnak. A Köfém egy részén ezért lett lakossági kérésre fizetős a parkolás, amely valamennyire orvosolta a problémát. Ugyanakkor a környékbeli utcákban is sokszor otthagyják a munkavállalók az autót. Csakhogy ezek az utcák keskenyek, és a nagyobb járművek – például a kukásautók – sokszor nem férnek el tőlük.”
Nyolcszáz-ezer új férőhelyre lenne szükség. A közeljövőben a környéken felépülő multifunkcionális csarnok parkolóját többek között az itt dolgozók is használhatnák, hiszen nagy rendezvényeket nem tartanak mindennap. Addig is a képviselőasszony bízik benne, hogy a polgármesterrel és a cégekkel közösen találnak a helyzetre megoldást.
Ráchegy: keskeny utak, nagy forgalom
Ráchegy keskeny utcáit sem a mai, megnövekedett autós forgalomra tervezték, ami a burkolatok állapotán meg is látszik, ezért folyamatosan újítják fel őket. 2015-ben készült el az Apatini, utána az Eszéki, a Melencei, tavaly az Adonyi zsákutca szakasza és a Szabadkai utca burkolatcseréje. A Zombori utat pedig idén adták át. A beruházás keretében a teljes pályaszerkezet megújult, kicserélték a csapadékelvezető csatornát, a vízvezetéket és a szegélyeket, valamint mindkét oldalon megszépült a járda.
„A Zentai, a Topolyai és a Verseci utca felújítása is tervben van. Ez utóbbi régen egy kis csendes utca volt. Ma már nem az! Rengetegen használják, mert az Adonyi úton keresztül gyorsan ki lehet jutni a Mártírok útjára, ahol nincs lámpa, így a belváros percek alatt elérhető.”
Dienesné Fluck Györgyi szerint Ráchegyről hiányzik a játszótér. Ugyan egy kicsit messzebb van egy a Rácbányánál, egy a Köfémen, de a közösségnek igénye lenne még egyre. Azonban mivel ez egy sűrűn beépített rész, nincs szabad terület: „A Rácbányát néhány éve az akkori Alcoa segítségével szépen rendbe tettük. Most pedig egy pályázat keretében egy kis fitneszparkot alakítunk ki, melynek kivitelezése hamarosan elindul. A lakók, köztük az idősebbek is, már nagyon várják, hiszen sokan rájöttek arra, hogy egy kis mozgással a szervezetet karban lehet tartani.”
Búrtelep: új parkolók a kórháznál
A képviselőasszony hozzátette, hogy a Búrtelep egyik legnagyobb problémája a kórház környéki parkolás.
„Mindenkit meg kell érteni. A betegek és a hozzátartozók nem férnek el a nagy parkolóban. A fizetős, magánkézben lévő is sokszor tele van, így sokszor a környező kis, szűk utcákban egymás hegyén-hátán állnak az autók. A Madách Imre utca szigetén is ez volt, míg ki nem alakítottuk a murvás parkolót, azért csak azzal és nem térkővel, mert bízom benne, hogy ha elkészül a kórházfejlesztési projekt részeként az új parkoló, ismét be lehet ezt a részt füvesíteni.”
Az új parkoló a Hunyadi utca felől a régi ipari vágány egy részén lesz kialakítva, illetve az egykori Kikindai úti gyermekotthon udvarában tudják még bővíteni a helyeket. Így körülbelül négyszázötven új parkolóhely jön létre.
Meccsnézés a kemence mellett
Endrődi Gábor és László István
Endrődi Gábor: „A kápolna melletti területen, ahol most a közösségi kemence, a bekerített focipálya és kiülők állnak, tíz évvel ezelőtt még kukorica termett. De szükség is volt a közösségi térre, mert ezalatt az idő alatt több százan költöztek ki Börgöndre! Szerintem régebben jobban összetartottak az itt élők, de azért egy kis időráfordítással és energiabefektetéssel sok embert meg lehet mozdítani! Itt, a kemencénél szoktuk tartani a falunapot, disznóvágást, de néha csak a fedett kiülő alatti kivetítőn közösen nézzük a meccset. Most például a Tour de Hongrie befutóját szurkoltuk végig!”
„Rengeteget fejlődtünk!”
László István: „1993-ban költöztem Börgöndre, ahol akkoriban kétszáznegyvenketten laktak. Nemcsak nevében, hanem igazándiból is puszta volt. Egy poros cselédút vezetett ki az S-kanyarhoz. A közművek hiányoztak. Én például télen tartályos gázzal fűtöttem. Aztán szépen sorban minden be lett vezetve. Rengeteget fejlődtünk! Nagyon sokat köszönhetünk a képviselőasszonynak! Például a közösségi kemencét, a focipályát, a 42-es buszt. Lett szép, új bekötőutunk, amely este LED-fénnyel van kivilágítva. Már csak egy közösségi házra lenne szükségünk!”
Zárható kukák és fizetős parkolás
Nyögéri Jánosné
„Nagyon örültem, amikor a Zombori utat felújították, mert óriási rajta a forgalom. Az Arconicban rengetegen dolgoznak, ők mind erre járnak. A parkolás is miattuk lett fizetős, mert különben mi, akik itt élünk, nem tudnánk az autóinkat sehol sem hagyni. A játszótér, a rendelő és a házak előtti járdák is megszépültek. A képviselőasszony napi szinten tartja a közös képviselőkkel a kapcsolatot és amiben tud, segít. Például a mi házunkban a lakók kérésére zárhatóvá tette a kukákat, így más senki sem turkál a szemetünkben.”
Új parkoló a kórháznál
Békési Ferencné
„A Mártírok útja rendkívül korszerű lett a bicikliúttal, lassító- és kanyarodósávokkal. Ez óriási segítség volt! Elkészült a Kinizsi és a Lánczos Kornél utca. A Zrínyi út is nagyon szép lett. A mi területünkön a kórház miatt a parkolás kérdése még megoldásra vár. Bízom benne, hogy az új parkoló, amit a közeljövőben alakítanak ki, rendezi ezt a helyzetet. Az Erzsébet úton a páratlan oldalon a csatorna miatt szűk a hely, és nincs járda. Az ott élők a kapuból közvetlenül az úttestre lépnek ki, ami rendkívül veszélyes. Nemsokára lesz egy utcafórum, ahol remélem, hogy sikerül erre megoldást találni!”
Medi bácsi almása és a búr háborúk
A Ráchegyen, vagyis a Seregélyesi út és a Budai út közötti területen a fehérvári rácoknak volt a szőlője. Emiatt a kő- és murvabányán is rajtaragadt a Rácbánya elnevezés.
Demeter Zsófia várostörténész elmondta, hogy a Zentai út végén a két világháború között a ciszerciek többek között almát és szőlőt termesztettek. A fehérváriak egymás között ezt a részt a fő gyümölcskertészükről, Námessy Medárdról Medi bácsi almásának hívták.
„Az utcában a második világháborúban súlyos harcok dúltak. Volt olyan ház, amelynek egyik szobája az egyik, a másik szobája a másik fronthoz tartozott, amit egymástól csak egy futóárok választott el.”
A háború után az egész területet újjá kellett építeni. Az almás egy részét a Zentai Úti Általános Iskola területéhez csatolták, a többin pedig Kádár-kockák épültek.
A Köfém területe 1941 előtt a város legértékesebb mezőgazdasági területe volt, ahol kiváló búzát és kukoricát lehetett termeszteni. „Az Alumium Félkész Árugyár helyét 1941-ben a vasút közelsége miatt itt jelölték ki, hiszen az alumínium a repülőgépgyártáshoz kulcsfontosságú alapanyag volt.”
A Búrtelepet a vasút mellett eredetileg a vasutasoknak és a MÁV üzemeiben dolgozó munkásoknak építették. A házak jellemzően kis udvarral rendelkeztek és egymáshoz közel, telepszerűen helyezkedtek el. A városrész a legenda szerint onnan kapta a nevét, hogy az első telkeket a búr háborúk idején mérték ki.
