Az egykori szőlőhegy, a két világháború közötti nyári mulatozások színhelye, Öreghegy északi része és Csala együttesen alkotja a 12. számú választókerületet, ahová az utóbbi években sok család költözött ki.
Östör Annamáriát először 2006-ban választották meg Öreghegy egyik képviselőjének. Egy remek adottságokkal rendelkező kertvárost vett át, melynek infrastruktúrája ugyanakkor finoman szólva is kívánni valót hagyott maga után.
„Ez egy elhanyagolt része volt Fehérvárnak, meg is látszott az utakon, járdákon! Nagyjából húsz-harminc évig senki sem nyúlt hozzájuk, de találtam még murvás utcát is. A körzet felében nem volt csatorna, és ezt még sorolhatnám tovább. Tennivaló akadt bőven!”
Újítsuk fel rendesen!
Elsődleges feladat volt a közművek rendbetétele. Miután minden házat rákötöttek a szennyvízhálózatra, Csalára bevezették a gázt, nekiálltak az utak felújításának: „Első körben a csatornázásban is érintett nagyobb főutak és kisebb utcák kerültek sorra. Ezután azokra az utcákra fókuszáltunk, ahol a legnagyobbak voltak a problémák. A Tapolcsányi utcában például nyáron egy nagyobb eső után balatonnyi víz hullámzott a házak előtt. Utcáról utcára haladunk. A helyzetet nehezíti, hogy ezeknek a régi utaknak általában nincs rendes alapja, így azt minden esetben pótolni kell. Emiatt egy-egy ilyen beruházás jóval többe kerül, hosszabb ideig is tart, mintha a már meglévő pályatestre húznánk tíz centi aszfaltot. A Bajmóci utcában nemcsak az út újult meg, hanem járdát is építettünk, hogy a gyerekek biztonságosan mehessenek iskolába.”
A Fiskális úttól a Pöstyéni utcáig
Jelenleg a legnagyobb munkálatok a Fiskális útra koncentrálódnak, mert ez az utca gyűjti össze a fenti utcákból lefolyó esővizet: „A Fiskális út felújításával nagyon jól állunk. A vízvezetékeket ki kellett cserélni, mert egy régi azbesztcement cső biztosította a városrész vízellátását. Most következik a pályatest felújításával együtt a csapadék elvezetése. Az út két oldalára járda és kerékpársáv kerül. Miután befejeződik az átépítés, amit már nagyon várunk, lehetőség lesz arra, hogy az ide lefutó nagy utcák felújítása is elkezdődjön. A Nagyszombati út tervei már elkészültek. Rendezzük a csapadadékvíz elevezetését, megújul az útburkolat és a teljes pályaszerkezet.”
A Zsolnai-Pöstyéni-Pozsonyi út kereszteződése évtizedek óta az öreghegyi közlekedés Achilles-sarka. A jelenlegi állapotában még zebrát sem lehet ide felfesteni. A képviselőasszony több száz környékbelivel konzultált, akiknek nagy többsége aláírásával is támogatta, hogy a csomópontba körforgalmat építsenek. Az átalakítás előreláthatólag még az idén megvalósul.
Parkolás: a jövő feladata
A parkolás eddig nem volt központi kérdés Öreghegyen. Azonban az itt élő családok többségének kettő, de akár három, négy autójuk is van, úgyhogy a parkolóhelyek hiánya hosszabb távon ebben a városrészben is gondokat fog okozni: „Keresem azokat a megoldásokat, hogy ne a zöldfelület rovására javítsunk a helyzeten. Például a Bory-vártól a turistabuszokat átirányítjuk a Béla úti temető nagy parkolójába.”
Sokat javult a közbiztonság
Östör Annamária kiemelte, hogy a bűncselekmények száma a városrészben elhanyagolható, ami a csalai polgárőrség munkájának is köszönhető: „A csalaiak Fehérvár őrei, ők azok, akik észreveszik és jelzik, ha valaki rossz szándékkal, kerülő földutakon átlépi a városhatárt. Néha egy-egy betörés előfordul, de olyan, mint régen, hogy feltörnek egy egész utcát, már nincsen.”
Közösségi élményre mindenhol szükség van!
A városrészben a közösség építésére is hangsúlyt fektetnek: „A közösségi élményre mindenhol szükség van! Nagy figyelmet fordítok az Öreghegyi Közösségi Házra, ahol a ringató foglalkozástól kezdve a kiállításokon keresztül a nyugdíjasklubokig rengeteg program közül lehet válogatni. Csalán pedig egy megújult közösségi teret adtunk át. Az anyukák sem szeretnek elszigetelten élni, ezért szükség van játszóterekre. Korábban egy ilyen sem volt a körzetben! Azóta épült egy Csalán, egy a Nagyszombati és a Kassai út keresztőzésében és egy minden 21. századi igényt kielégítő szabadidőpark futópályával, játszóvárral, műfüves pályákkal a Túrózsáki úton, amit nemcsak az öreghegyiek, hanem a város más pontján élők is szívesen használnak.”
„Az a célunk, hogy mindenkit megszólítsunk!”
Haas András „Manó”, az Öreghegyi Közösségi Ház vezetője: „A házunkat – amennyire lehetett – belülről modernizáltuk. Többek között a színházterembe beszerelték a légkondit. Ez nagyon hasznos, főleg ha száz-százhúsz fő beül egy előadásra, akkor fél órán belül nagyon meleg lesz. A hátsó udvarunk is teljesen megújult: le lett térkövezve, kaptunk kemencét grillezővel, kültéri bútorokat napernyővel. Így egy kellemes közösségi tér jött létre, ahol a nyugdíjasklubok, baráti társaságok tudnak együtt főzni, sütni, beszélgetni. A programokat is folyamatosan bővítjük. Például Hátsó címmel a szép térkövezett udvaron könnyed nyáresti koncertsorozatot indítunk, ahová fehérvári vagy ide valamilyen módon kötődő zenészeket hívunk meg. Ősszel indul a Hobo-klubunk is, de szervezünk színházi bemutatókat is. Heti szinten van ringató a babáknak, táncos foglalkozás a gyerekeknek, jóga kezdőknek és haladóknak és akkor még nem beszéltünk a nyugdíjasklubokról! Az a célunk, hogy mindenkit megszólítsunk! Azokat is, akik reggel elmennek dolgozni és csak este jönnek haza Öreghegyre.”
Jobb nyitva tartani a szemünket!
Kupeczik Ferencné, a Csalai Polgárőrség vezetője: „2002-ben költöztünk Csalára. Nem volt gáz, szennyvíz, és a víz is csak az utca végéig volt húzva. Már építkezés közben észrevettük, hogy eltűnt ez-az az udvarról. Miután beköltöztünk, minden házhoz betörtek. A teherautókból leszívták a gázolajat, elvitték az udvarról a gumikat meg mindent, ami mozdítható. Arra is akadt példa, hogy az egyik anyuka kimosta este a lánya papucsát. Kicsipeszelte a kötélre – reggelre már azt is ellopták! Mivel a helyzet tarthatatlanná vált, ezért a képviselőasszony kezdeményezésére megalakítottuk a csalai polgárőrcsoportot, melynek működéséhez sok segítséget kapunk a Depónia Kft-től és az önkormányzattól. Azóta nem is volt betörés! Az a tapasztalatunk, hogy reggel, délután és este is fordulni kell egyet. Havi két-három alkalommal még most is betéved egy-egy gyanús autó, amelyik feltűnően lassan, szemlélődve megy. Mivel itt mindenki nyitott szemmel jár, ilyenkor rögtön csörög a telefonom. Már ülök is be a kocsiba, riasztom a társakat és megyünk ki. Megkérdezem, kit vagy mit keresnek, és ha senkit, akkor megkérem őket, hogy távozzanak. Jobb nyitva tartani a szemünket!”
Egy boldog iskola
Strasszerné Farkas Márta, a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója: „A Jobb Veled a Világ Alapítványnak volt egy pályázata, melynek keretén belül iskolák csatlakozhattak a boldogság órája programhoz. Éltünk a lehetőséggel: 2016 óta vagyunk boldog iskola! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden osztályban az osztályfőnökök irányításával havonta egyszer boldogságórákat tartunk. Kidolgoztunk egy tanmenetet, mely kötetlen környezetben, hétköznapi boldogságfokozó eszközökkel ismerteti meg a gyerekeket. Egy-egy ilyen gyakorlat elvégzése után a diákok azt veszik észre, hogy hálásak, mert felfedezik az élet apró örömeit. Tudatosítják magukban, hogy ha valami bajuk van, akkor számíthatnak a szüleik, tanáraik vagy éppen a társaik segítségére. Elsajátíthatnak különféle konfliktuskezelési és meditációs technikákat, megoldási stratégiákat is. A program hatására a gyerekeknek sokat javul az egymáshoz való viszonya: empatikusabbak lettek. Észreveszik például, ha egy osztálytársuknak éppen rossz napja van, megkérdezik tőle, mi a baja. Ha a gyerek azt válaszolja, hogy kér egy „meleg zuhanyt”, akkor kiül a többiek elé, akik csupa jó dolgot mesélnek róla. Ettől mindenkinek jobb kedve lesz. A boldogságszint emelkedése pedig a teljesítményen is meglátszik. Drasztikusan csökkent a bukások száma, és több országos tanulmányi és sportversenyen is az első helyen végeztek a tanulóink!”
A fehérvári Balaton
Öreghegy a Velencei-hegység legnyugatibb tagja, mely eredendően szőlőhegy volt, majd a két világháború között a fehérváriak nyári, később állandó lakhelyévé nőtte ki magát.
Demeter Zsófia várostörténész elmondta, hogy a szőlőhegy egy zárt közigazgatási egység volt saját gazdálkodási rendelkezésekkel, vezetőséggel. Az itt termelt bor kisebb körzetben elismertnek számított. Csak nem lehetett piacosítani, mert nem igazán tűrte a szállítást, és egy évnél tovább nem állt el.
„A pincék közül voltak akkorák, amelyekben szekérrel is meg lehetett fordulni. Később, amikor az egykori szőlők helyén lakóházak épültek, a pincéket betemették. Még ma sem tudjuk, hogy a városrészben hol és mekkora pincerendszert rejt a föld.” – meséli Demeter Zsófia.
Öreghegy a szőlőjén kívül az itt bányászott sárga színű gránitjáról is híres volt, amit utak, járdák építéséhez használtak. Az itt működő templomháti kőbányát 1917-ben egy váratlan vízbetörés egy éjszaka alatt teljesen elárasztotta. Így alakult ki a Bánya-tó, melynek a fenekén még ma is megtalálhatók a csákányok, lapátok, talicskák, csillék, ezért nem is tanácsos benne fürdeni.
„A két világháború között Fehérvár Balatonjának nevezték az Öreghegyet. A szőlőhegy egyre népszerűbb mulatóhellyé vált. A Máriavölgyben és a Fiskális dűlőben lévő présházakat elkezdték nyári lakká alakítani. A felső hivatalnokréteg és a nagypolgárság tavasztól őszig kiköltözött ide. Nagy vendégségeket rendeztek. A tiltások ellenére fürödtek a Bánya-tóban, és vasárnaponként elmentek misére a Donát-kápolnába.”
Bory-emlékmű Szarajevóban
Bory Jenő készítette azt az első világháborús emlékművet, melyet 1917-ben avattak fel a szarajevói merénylet helyszínén, aMiljacka folyó partján. Bory az első világháborúban a szerbiai fronton szolgált hadmérnök hadnagyként, akinek zászlóalját 1915-ben Szarajevóba vezényelték. Itt, az érseki szemináriumban hallotta Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége, Zsófia hercegné halálának részletes történetét. A páter még a trónörökös véres ingét is megmutatta neki, ami a művészre óriási hatást gyakorolt. Folyamatosan rajzolt és modellezett. Az emlékművet 1916-ban rendelte meg Bosznia-Hercegovina kormányzója, és a következő évben már el is készült. Három részből állt: egy úttestbe süllyesztett két négyzetméteres acéllapból, egy kettős oszlopból bronz reliefekkel, örökmécsessel és Pieta-szoborral valamint egy gránitpadból. Az alkotáshoz kapcsolódva Bory megtervezte a Ferenc Ferdinánd fogadalmi templomot valamint a Zsófia Ifjúsági Otthont. Az épületekből már nem lett semmi, mert közben véget ért a háború és szétesett a Monarchia. A terület új urai 1919-ben az emlékművet elbontották, csak a padot hagyták meg belőle. A hidat pedig a szarajevói merénylőről, Gavrilo Principről nevezték el. Demeter Zsófia várostörténész elmondta, hogy nemrég érkezett egy megkeresés Szarajevóból, miszerint a régi emlékművet szeretnék helyreállítani.
