-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Frissítő forrás - megkezdődött a Reformáció Emlékéve
A Megújulás éve 2017 - 500 éves a reformáció mottóval szombaton indult útjára a Reformáció Emlékévének székesfehérvári programsorozata. Az emlékév programjainak gerincét egy januártól novemberig tartó programsorozat alkotja irodalmi estekkel, koncertekkel, kiállításokkal és könyvbemutatókkal.
2017.01.28. 19:28 |
A Megújulás éve 2017 - 500 éves a reformáció mottóval szombaton indult útjára a Reformáció Emlékévének székesfehérvári programsorozata. A Városháza Dísztermében köszöntőt mondtak a protestáns egyházi vezetők, fellépett az Ökumenikus kórus és előadást tartott Kovács Eleonóra főlevéltáros. Az emlékév programjainak gerincét egy januártól novemberig tartó programsorozat alkotja irodalmi estekkel, koncertekkel, kiállításokkal és könyvbemutatókkal.
A múlt tisztelete és a jelen számára megfogalmazott üzenet mellett a 2017-es Emlékév a jövőbe is tekint. Ennek jegyében állította össze az év programjait a Reformáció Emlékévét előkészítő bizottság is, az 500. évforduló kapcsán. A nyitó ünnepségre jszombaton került sor a Városháza Dísztermében, ahol az "Erős vár a mi Istenünk" című zsoltárral vette kezdetét a rendezvény, majd felhangzott a 90. genfi zsoltár is az Ökumenikus kórus előadásában.
Az eseményen beszédet mondott Cser-Palkovics András polgármester, valamint a protestáns egyházak vezetői is. Székesfehérvár polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy egy város közösségek nélkül soha nem tudott létezni, ma sem tud és a jövője is elképzelhetetlen nélkülük. "Nem mindegy, hogy ezek a közösségek erősek-e, tudnak-e maguk fejlődni és hozzáteszik-e a magukét a város egészének fejlődéséhez. Azok a közösségek, amikről ma itt szó van, meghatározói annak, hogy Székesfehérvár hogyan tud morális értelemben is fejlődni." - hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere, aki örömét fejezte ki, hogy egységesen sikerült megvalósítani az emlékév programjait.
Steinbach József dunántúli református püspök kiemelte, hogy a reformáció 500 éves jubileuma közös tanúskodásra hív bennünket, egyháziakat és nem egyháziakat egyaránt. Szólt arról is, hogy sajátos helyzetben kerül sor a jubileumra. "A globalizáció, a szekularizáció korában a világvallások jelenlétének kontextusában elengedheteten, hogy bátran, szelíd, de határozott hitvallással jelenítsük meg ezt a tanúskodást." - fogalmazott Steinbach József, aki fontos feladatnak nevezte a közös bűnbánattartást. "Azért imádkozom a bűnbánat kapcsán, hogy az Úr segítsen minket abban, hogy tovább ne szabdaljuk az egyetemes anyaszentegyház testét." - tette hozzá a református püspök.
Ittzés János nyugalmazott evangélikus püspök köszöntőjében szólt arról, hogy olyan világban élünk, amikor az emberek már régen elfelejtették azt is, hogy elfelejtették az Istent. "Tehet-e az ember engedményt a korszellemnek? Stílusban igen, taktikában igen, mentalitásban igen, teológiában nem. Nem helyezhetjük át ezernyi nyomorúságot látva is a súlypontot nem ottlévő kérdésekre. Nem fordíthatjuk fejre azt, amit maga az Úr talpra állított." - fogalmazott Ittzés János.
Papp János baptista egyházelnök beszédében kiemelte, hogy a frissítő forrás megújíthatja kapcsolatainkat, a házasságokat, a családokat, az iskolákat, az idősotthonokat, a munkahelyek légkörét, és a kórházak szolgálatát, az élet minden területét, és a társadalom minden rétegét. "Mi, baptisták a reformáció harmadik ágaként így emlékezünk elődeinkre, az anabaptistákra, akik a reformátorok kortársaiként átélték az újjászületés csodáját, és képviselték – sokakkal együtt – annak igazságát. Reménységgel tekintünk a jelen társadalmára és azért imádkozunk, hogy a frissítő forrás 2017-ben is fölfakadjon úgy, ahogy azt Pál apostol írta: Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.” - mondta beszédében Papp János.
Az emlékév további programjai: Irodalmi est február 20-án 18 órakor a Királykút Emlékházban, irodalmi est március 20-án 18 órakor a Református Gyülekezeti Központban, Tiszta forrás kiállítás április 7-én 17 órakor a Szent Korona Galériában, a Honvéd Fúvőszenekar koncertje április 9-én 16 órakor a Budai úti Református templomban, zenés fáklyás felvonulás június 10-én 20 órakor a Jávor Ottó térről indulva, kézműves kiállításmegnyitó július 1-jén 15 órakor a Református Gyülekezeti Központban, a Nyitott könyv felállítása augusztus 14-én 17 órakor a Fő utcán, az Ökumenikus kórus albumának bemutatója szeptember 17-én 17 órakor a Széchenyi úti református templomban, kóruskoncert október 9-én 19 órakor a Vörösmarty Színházban, az emlékév lezására november 18-án 19 órakor az Alba Regia Sportcsarnokban.
Kovács Eleonóra főlevéltáros előadása keretében a reformáció kialakulásának székesfehérvári vonatkozásaiba nyerhettek betekintést a résztvevők. A Székesfehérvár reformációjáról szóló előadás azokat a város és a térség történetében történt fordulópontokat mutatta be, amelyek önmagukon túlmutatva az itteni protestáns közösségek életét meghatározták, ugyanakkor városunk történetében is maradandó nyomot hagytak.
Az est további részében Ferenczy-Nagy Boglárka szavalta el Reményik Sándor „A fordító” című versét, majd az „Erős vár a mi Istenünk” zsoltár és a Himnusz közös eléneklésével zárult a program. Az esten műsorvezetőjeként dr. Bakonyi Kovács István József Attila-díjas irodalomtörténész működött közre.