-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Görögország csalással jutott az euróövezetbe 2001-ben
Immár mind az Európai Unió, mind az athéni kormány elismeri, hogy Görögország 2001-ben lényegében csalással jutott be az euróövezetbe - azonban az Európai Bizottság szerint itteni tagságát immár nem lehet megkérdőjelezni. Hétfőn egy diplomata Brüsszelben kiszivárogtatta, hogy az EU statisztikai hivatalának múlt héten helyszínen járt küldöttsége hivatalosan is megállapította: Görögország olyan adatok alapján jutott be az euróövezetbe, amelyek államháztartási hiányát jóval alacsonyabbra tették, mint az valójában volt.
Immár mind az Európai Unió, mind az athéni kormány elismeri, hogy Görögország 2001-ben lényegében csalással jutott be az euróövezetbe - azonban az Európai Bizottság szerint itteni tagságát immár nem lehet megkérdőjelezni.
Hétfőn egy diplomata Brüsszelben kiszivárogtatta, hogy az EU statisztikai hivatalának múlt héten helyszínen járt küldöttsége hivatalosan is megállapította: Görögország olyan adatok alapján jutott be az euróövezetbe, amelyek államháztartási hiányát jóval alacsonyabbra tették, mint az valójában volt. Ez azért fontos, mert a közös pénzhez való csatlakozást szabályozó maastrichti kritériumok egyike szerint ez a hiány nem lehet 3 százaléknál magasabb. A diplomata nem mondott számokat, s az EU sem hozta nyilvánosságra ezeket egyelőre (nyilván megvárják az EU-tagállamok pénzügyminisztereink most hétfő esti és keddi brüsszeli tanácskozását), de egy görög gazdasági lap szerint az államháztartási hiány 1997-ben 6,44, egy évre rá 4,13 és a 2001-es belépés szempontjából döntő 1999-es esztendőben is 3,38 százalékos volt.
A meghamisított adatok alapján történő belépés tényét hétfőn az athéni vezetés is elismerte: mint Georgesz Alogoszkufisz pénzügyminiszter bejelentette, immár bizonyított tény, hogy a deficit 1999 óta egyetlen évben sem esett 3 százalék alá. Az EU holland elnöksége részéről egy illetékes elmondta, hogy az eurozóna pénzügyminiszterei hétfő esti brüsszeli találkozójukon megvitatják majd a görög kérdést, de az esetleges szankciókról - ha egyáltalán születik ebben az ügyben ilyen döntés - valószínűleg csak a következő, decemberi tanácskozáson esik majd szó. Mindenesetre Görögország kizárása az eurózónából (s így a közös nyugat-európai valuta helyett ismét a görög drachma bevezetése) elképzelhetetlen: az Európai Bizottság egyik szóvivője hétfőn azt közölte, hogy Görögország tagságát nem lehet megkérdőjelezni, erre a testület szakértői szerint nincs megfelelő jogi bázis.
Az egész botrányt egyébként éppen a jelenlegi, idén tavasszal hatalomra jutott konzervatív görög kormány robbantotta ki, amikor bejelentette, hogy az általuk elvégzett felülvizsgálat szerint a 2000-2004 közötti időszakban (azaz elődje idején) az államháztartási deficit minden évben meghaladta a 3 százalékos küszöbértéket.