2. EU

Görögország csalással jutott az euróövezetbe 2001-ben

 Immár mind az Európai Unió, mind az athéni kormány elismeri, hogy Görögország 2001-ben lényegében csalással jutott be az euróövezetbe - azonban az Európai Bizottság szerint itteni tagságát immár nem lehet megkérdőjelezni. Hétfőn egy diplomata Brüsszelben kiszivárogtatta, hogy az EU statisztikai hivatalának múlt héten helyszínen járt küldöttsége hivatalosan is megállapította: Görögország olyan adatok alapján jutott be az euróövezetbe, amelyek államháztartási hiányát jóval alacsonyabbra tették, mint az valójában volt.

2004.11.16. 06:51 |

 Immár mind az Európai Unió, mind az athéni kormány elismeri, hogy Görögország 2001-ben lényegében csalással jutott be az euróövezetbe - azonban az Európai Bizottság szerint itteni tagságát immár nem lehet megkérdőjelezni.

 Hétfőn egy diplomata Brüsszelben kiszivárogtatta, hogy az EU statisztikai hivatalának múlt héten helyszínen járt küldöttsége hivatalosan is megállapította: Görögország olyan adatok alapján jutott be az euróövezetbe, amelyek államháztartási hiányát jóval alacsonyabbra tették, mint az valójában volt. Ez azért fontos, mert a közös pénzhez való csatlakozást szabályozó maastrichti kritériumok egyike szerint ez a hiány nem lehet 3 százaléknál magasabb. A diplomata nem mondott számokat, s az EU sem hozta nyilvánosságra ezeket egyelőre (nyilván megvárják az EU-tagállamok pénzügyminisztereink most hétfő esti és keddi brüsszeli tanácskozását), de egy görög gazdasági lap szerint az államháztartási hiány 1997-ben 6,44, egy évre rá 4,13 és a 2001-es belépés szempontjából döntő 1999-es esztendőben is 3,38 százalékos volt.

 A meghamisított adatok alapján történő belépés tényét hétfőn az athéni vezetés is elismerte: mint Georgesz Alogoszkufisz pénzügyminiszter bejelentette, immár bizonyított tény, hogy a deficit 1999 óta egyetlen évben sem esett 3 százalék alá. Az EU holland elnöksége részéről egy illetékes elmondta, hogy az eurozóna pénzügyminiszterei hétfő esti brüsszeli találkozójukon megvitatják majd a görög kérdést, de az esetleges szankciókról - ha egyáltalán születik ebben az ügyben ilyen döntés - valószínűleg csak a következő, decemberi tanácskozáson esik majd szó. Mindenesetre Görögország kizárása az eurózónából (s így a közös nyugat-európai valuta helyett ismét a görög drachma bevezetése) elképzelhetetlen: az Európai Bizottság egyik szóvivője hétfőn azt közölte, hogy Görögország tagságát nem lehet megkérdőjelezni, erre a testület szakértői szerint nincs megfelelő jogi bázis.

 Az egész botrányt egyébként éppen a jelenlegi, idén tavasszal hatalomra jutott konzervatív görög kormány robbantotta ki, amikor bejelentette, hogy az általuk elvégzett felülvizsgálat szerint a 2000-2004 közötti időszakban (azaz elődje idején) az államháztartási deficit minden évben meghaladta a 3 százalékos küszöbértéket.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.