-
A GMO-król az MCC-ben
November 21-én csütörtökön 17 órakor Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója tart előadást Székesfehérváron a genetikai módosításról és a GMO-król. A szakember ökológus, biotechnológus, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont korábbi főigazgató-helyettese.
2024.11.18. -
PICi hősök, orvosok és ápolók
Zsúfolásig megtelt idén is a Gyermekosztály aulája és folyosója - vasárnap délután a koraszülöttek világnapja alkalmából színes programmal várta volt koraszülöttjeit és családjaikat a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött-, Csecsemő- és Gyermekosztálya.
2024.11.17. -
Konferencia a klímaváltozásról
Korunk egyik legfontosabb kérdése siekrül-e gátat szabni a klímaváltozásnak. A Rotary Klub önkéntesei erről tanácskoztak Rétimajorban.
2024.11.18. -
A legkisebbek a legnagyobb hősök!
2011 óta a koraszülöttek nemzetközi napja november 17-e, ezen a napon az idő előtt született babák életéért vívott küzdelemre hívják fel a figyelmet, valamint az őket ellátó fáradhatatlan szakemberekre.
2024.11.18.
Gyermeknap margójára - apák ellentmondó elvárások között
A magyarok fele úgy gondolja, hogy az apának nem elég csupán az anyagiakat biztosítania a családja számára, hanem az érzelmeit is ki kell mutatnia – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kutatásából. A jelenség hátterében a „női energiák” előretörése is áll.
2013.05.28. 12:06 |
A magyarok fele úgy gondolja, hogy az apának nem elég csupán az anyagiakat biztosítania a családja számára, hanem az érzelmeit is ki kell mutatnia – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kutatásából. A jelenség hátterében a „női energiák” előretörése is áll.
A feminizmus hatására a hatvanas-hetvenes években Nyugaton megingott a fehér, középosztálybeli, heteroszexuális férfiak „uralma”, a nők a munka terén előretörtek, ennek hatására a férfiszerepek is elkezdtek változni.
„Magyarország e téren Amerikához és Nyugat-Európához képest körülbelül harminc-negyven évvel van lemaradva. A magyar társadalom történelmi okokból még mindig makacsul ragaszkodik a hagyományos férfi- és apamintához.” – mondta Hadas Miklós genderkutató, szociológus.
A hagyományos magyar férfi leginkább a dzsentri, akit például Latinovits Zoltán testesít meg. Ez a fajta férfi kompromisszumkötés helyett inkább a küzdelmet, a konfrontálódást választja nemcsak a magán-, hanem az üzleti és politikai életben is. Ezt a fajta beállítódást a kisfiúk öntudatlanul sajátították el édesapjuktól és a család férfi tagjaitól. Ugyanakkor főleg a városi, 30 év alatti férfiak között már Magyarországon is megjelentek a metroszexuálisok, akiknek a példaképe David Beckham. Az ebbe a típusba tartozó férfiak számára a testről való nőies gondoskodás, a vásárlás és a kozmetikumok használata természetes dolog.
A férfiszerepek változása az apaképre is kihatott. Az internetes fórumok is tele vannak olyan anyukákkal, akik egyszerre várják el párjuktól, hogy tartsák el a családot és minél több időt töltsenek a gyerekeikkel. A jelenséggel kapcsolatban Bakos Adrienn fehérvári pszichológus kiemelte, az elmúlt évtizedekben a társadalmi szerepek határai fellazultak, ezért a férfiakra is nagyobb felelősség hárul. Mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy a kemény, határozott pénzkereső vagy az érzelmeit kimutató, családcentrikus apamintát követi, vagy esetleg megpróbálja a két véglet közötti egyensúlyt megtalálni.
„A férfiak számára ijesztő lehet, hogy a nők megállták a helyüket a férfias világban, ezért nekik is be kell fogadniuk a nőies energiákat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a férfiaknak a korábbi generációkkal ellentétben jobban ki kell mutatniuk az érzelmeiket. Ehhez azonban pontosan tisztában kell lenniük azzal, milyen a szüleikkel, különösen az édesanyjukkal a valós a viszonyuk.” – magyarázta a pszichológus.
Az anyával való kapcsolat tisztázására azért van szükség, mert ellenkező esetben a negatív érzelmeket például a haragot, a bűntudatot, a félelmet vagy a fájdalmat a férfiak nem tudatosítják, ezért a nőies viselkedésmintákat nem tudják kezelni. Általában emiatt nem vesznek részt a gyerek gondozásában és kevesebb időt töltenek a családjukkal. Bakos Adrienn szerint ezekben az esetekben a férfiak visszatérnek a hagyományos mintához, és a munkába temetkezve próbálnak kompenzálni. A megoldást a mélyebb önismeret jelenti. A 21. században a túlterheltség és az információs áradat miatt nem olyan egyszerű senkinek sem lecsendesedni, lelassulni és alaposan magába tekinteni.
„Sokszor az állás-, a társ elvesztése, egy betegség már önmagában is alkalmat ad az alaposabb önvizsgálatra. Ha azonban valaki ezt a durva jelzést meg szeretné előzni, érdemes segítséget igénybe vennie, például elmennie egy családállításra, kineziológushoz, vagy részt venni egy pszichodráma kurzuson.” – fejtette ki a pszichológus, majd hozzátette: a 21. századi férfiakban is tudatosítani kell, hogy tökéletes szülő nincsen, és „lelkizni” nem a gyengék szoktak, hanem azok, akiknek van bátorságuk szembenézni a valós problémákkal.
Az egyensúlyt nehéz megtalálni: Németh Gábor, a Vörösmarty Rádió műsorvezetője is egyszerre próbál a két elvárásnak megfelelni. Gábor a munka mellett kisfia gondozásából is kiveszi a részét. A fürdetés általában az ő feladata. Bár elmondása alapján most már nem ő fürdeti a kisfiát, hanem a kisfia őt. Kaiser Tamás sportriporter kollégánk és édesapja között nem az a klasszikus apa-fia kapcsolat volt, hiszen viszonylag keveset beszéltek lelki témákról, de esténként például egy pohár sör mellett jól el tudtak beszélgetni a nőkről és az autókról. Tamás szerint egy apa elsődleges feladata a család fenntartása, de ezek mellett – amennyire a munkája engedi – igyekszik a kislányaival minőségi időt tölteni. Póczos Tibor, a Fehérvár TV operatőre elmondta, a gyerekei már nagyok, de ő már annak idején is kivette a részét mind a házimunkából, mind pedig a lányai gondozásából, mert úgy érezte, ebben is segíteni kell a feleségének. Tibor elmesélte, volt olyan szülői értekezlet, ahol egyedüli férfiként vett részt, mert akkor éppen focimeccs ment a tévében.