-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Gyorsabban zárkóznak a "nyugathoz" az új EU tagországok, mint a tigrisek
A közép-európai új EU-tagok megelőzik a távol-keleti országokat a gazdasági felzárkózásban. Egy osztrák tanulmány "hiúzoknak" nevezi ezeket, és azt írja, gazdasági szerkezetük már sokkal inkább hasonlít a nyugat-európaira, mint a tigriseké. az új tagországok az elmúlt tíz esztendőben évi átlagban 4 százalékos termelékenység-emelkedést mondhattak magukénak, miközben az ázsiai tigrisek csak 3 százalékosat, a nyugat-európai 2 százalékos mutatóról nem is beszélve...
A közép-európai új EU-tagok megelőzik a távol-keleti országokat a gazdasági felzárkózásban. Egy osztrák tanulmány "hiúzoknak" nevezi ezeket, és azt írja, gazdasági szerkezetük már sokkal inkább hasonlít a nyugat-európaira, mint a tigriseké.
Gyorsabban és eredményesebben zárkóznak fel az új EU-tagállamok Nyugat-Európához, mint az ázsiai "tigrisek" - állapítja meg a WIIW bécsi gazdaságkutató tanulmánya. Ennek alapja elsősorban a termelékenység növekedése: az új tagországok az elmúlt tíz esztendőben évi átlagban 4 százalékos termelékenység-emelkedést mondhattak magukénak (vagyis ennyivel nőtt az egy alkalmazottra jutó, hozzáadott érték), miközben az ázsiai tigrisek (Dél-Korea, Hongkong, Indonézia, Malajzia, Szingapúr és Thaiföld) csak 3 százalékosat, a nyugat-európai 2 százalékos mutatóról nem is beszélve - olvasható a Világgazdaságban.
A térség jellegzetes ragadozójáról célszerű lenne "hiúzgazdaságoknak" nevezni ezeket az országokat - jegyzi meg a tanulmányt ismertetve a The Economist, hozzátéve, hogy az új tagországoknak külső sokkoktól valószínűleg nem kell tartaniuk, leszámítva a "sérülékenynek" tűnő, nagy államháztartási és folyó fizetési mérleghiányt felhalmozó Magyarországot. A "hiúzok" gazdasági szerkezete már sokkal inkább hasonlít a nyugat-európaira, mint a "tigriseké": a szolgáltatások például GDP-jük 65 százalékát adják, szemben az ázsiai versenytársak 47 százalékával (a nyugat-európai átlag 69 százalék). A "hiúzok" fejlett országokba áramló exportjának növekedési üteme szintén gyorsabb, mint a tigriseké, és különösen ígéretes a kivitelük szerkezete: sokkal magasabb a csúcstechnológia és a "félig high-tech" ágazatok aránya, mint az ázsiai feltörekvő gazdaságokban.
A javuló minőségnek köszönhető, hogy az új tagállamok exportőrei már csaknem olyan magas árakat kérhetnek termékeikért, mint a nyugat-európaiak - húzta alá a Világgazdaságnak nyilatkozva a tanulmány egyik szerzője, Julia Wörz, a WIIW kutatója. Szerinte éppen a felzárkózás fenntarthatóságát jelzi az, hogy ezeknek az országoknak a versenyképessége már nem alacsony béreiken alapul (mint például Kínáé), hanem termékeik minőségén.
Az intenzív csúcstechnológiai iparágak meghatározó súlya azonban nem jelenti azt, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységnek is kiemelt szerep jutna ebben a térségben. Éppen ellenkezőleg: a k+f kiadások aránya messze elmarad a nyugat-európai szint mögött.