-
A száműzetés öröksége
Az Olvasóterem a Központi Könyvtár zárva tartása alatt is látogatható, és hétfőtől nem csak a könyvekért, folyóiratokért, hanem a Brazil Nagykövetség fotókiállításáért is érdemes felkeresni a Bartók Béla téren. A Száműzetés öröksége című tárlat olyan a II. világháború alatt Brazíliába menekült európaiakat mutat be, akik kiemelkedőt alkottak Brazíliában a művészetek vagy a tudomány területén.
2024.07.17. -
Csicsergő a Felsővárosban
A 0–3 éves korosztálynak szól a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Csicsergő foglalkozása, amely minden hónap harmadik szerdáján hívja a családokat zenés, játékos tornára a Felsővárosi Közösségi Házba. A foglalkozások ára 1200 forint, az alkalmakra előzetesen regisztrálni kell.
2024.07.17. -
Kertlátogatás csütörtökön
„Nagy örömünkre szolgál, hogy saját magunk által termesztett, egészséges élelmiszer kerülhet az asztalunkra. Gyermekeink láthatják az egész folyamatot, ahogy a magból zöldség, gyümölcs terem.” – vallják a Tündök – Családi kisgazdaság megálmodói, akik július 18-án, csütörtökön kinyitják a kertkaput az érdeklődők előtt.
2024.07.16. -
Sóstó fölött az ég
A kánikulában is érdemes egy sétát tenni a Sóstó Természetvédelmi Területen, ahol a víz közelsége és a fák is enyhülést adnak a forró nyári napokon. Emellett hirdetnek szervezett túrákat és zajlanak a Vadvasárnapok is.
2024.07.16.
Győzelemre születtek! – Megemlékezés a pákozd-sukorói csata napján
![Győzelemre születtek! – Megemlékezés a pákozd-sukorói csata napján](/_upload/images/news/76191/Pakozd_sukoroi_csata_emleknapja-0401.jpg)
A nap során a honvéd hagyományőrzők tevékenységével és a Magyar Honvédség alakulatainak munkájával ismerkedhettek meg a gyerekek.
![Gyuricza Bélára emlékeztek a Pákozdi Katona Emlékparkban](/_upload/images/medialibrary/76187/Emlekezes_Gyuricza_Belara-0050.jpg)
A beszédet követően a család képviseletében Balsay István helyezett el koszorút, majd a Magyar Honvédség nevében Lőrincz Gábor dandártábornok, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári szervezete nevében dr. Karsai Béla elnök koszorúzott. Egy-egy szál virággal a civil szervezetek képviselői, egykori barárok, katonatársak, tisztelők hajtottak fejet Gyuricza Béla emléke előtt.
A XIV. Honvédfesztivál hivatalos programja ezt követően a pákozd-sukorói csata hőseinek emléket állító obeliszk előtt folytatódott, ahova megérkeztek annak a gyalogtúrának a résztvevői, amelyet a Magyar Honvédség megalakulásának 175. évfordulója tiszteletére szerveztek meg.
A magyar és nemzetközi katonai egységekből jelentkező 14 katona szeptember 25-én indult el gyalog Pápáról Pákozdra, hogy a múlt bátorságából merítve, 175 km-t teljesítve tisztelegjenek a jelenkor katonái és a túrához csatlakozó civil személyekkel együtt. A Magyar Honvédség társadalmi támogatottságának erősítésére, a katonai pályára irányítás elősegítésére, a katonai hivatás népszerűsítésre is ezzel kívántak figyelmet fordítani.
A katonák köszöntését követően Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet a Magyar Honvédség alakulásának és a pákozd-sukorói csata 175 éves évfordulójának alkalmából. A 175 éves Magyar Honvédség története itt kezdődött - mondta a honvédelmi miniszter, aki röviden felidézte a történelmi eseményeket, „a józan, bölcs, a lehetőségeket okosan felmérő, a saját erőkkel és gyengeségekkel jól számoló, de ugyanakkor bátran és merészen vívott győzelem pillanatait, amelyekben megszületett a Magyar Honvédség, az az erő, amely a magyar szabadságot védelmezte akkor, és azóta.” A miniszter szólt a ma átalakulás alatt álló hadseregről, hiszen körülöttünk minden mozgásban van. „A szomszédunkban zajló konfliktusban nem látszik a katonai megoldás, ezért fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Nemzeti érdekünk, hogy béke legyen.” A miniszter kiemelte, hogy a béke megőrzéséhez erő kell, ezért csatlakozott Magyarország a NATO-hoz, ezért költjük a magyar nemzeti össztermék legalább 2 százalékát védelemre és ezért újítjuk meg a honi hadiipart.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte, hogy 175 évvel ezelőtt Pákozd dombjai az ellenállás terepévé lettek. Az óvatosság, a tárgyalások, a visszavonulás után ez lett az a pont, ahol a nemzet meghúzta a határt: "eddig és ne tovább!” A miniszter hozzátette, "ezekben az időkben is, ahogy pákozdi őseink, kiállunk a nemzeti érdekeink védelméért. A tárgyalóasztalnál kell most küzdenünk, de itt megtartjuk ugyanúgy a pozícióinkat: a hitünket, szabadságunkat, életmódunkat, kultúránkat, nemzeti összetartozásunkat. Ezekben a kérdésekben, ugyanúgy, mint negyvennyolcban, nem engedünk!” – emelte ki.
Az emlékműnél koszorút helyezett el Novák Katalin köztársasági elnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, a Magyar Honvédség és a Honvéd Vezérkar nevében Kajáry Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, a KEMPP, a HTBK, valamint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség vezetői. Az ünnepségen közös koszorúval tisztelgett a hősök emléke előtt Székesfehérvár Önkormányzata és Fejér Vármegye Önkormányzata nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Molnár Krisztián elnök, valamint Fejér vármegye országgyűlési képviselői, a települések polgármesterei, a hagyományőrző és civil szervezetek képviselői.
A koszorúzás után a XIV. Honvédfesztiválon, a csata eredeti helyszínén 300 diák játszotta el a pákozdi csatát és az ahhoz vezető eseményeket. A dr. Matuz János által rendezett, „Győzelemre születtek” című szabadtéri diákszínpadi előadásban székesfehérvári általános iskolások és középiskolások, valamint a város amatőr színjátszói vettek részt.
A bemutatót megnézte Novák Katalin köztársasági elnök is, aki a domboldalon ülő, háromezer fős diákközönség között foglalt helyet.
A mai nap különlegessége volt, hogy Pákozdi Katonai Emlékpark megnevezéssel bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első győztes csatájának 175. évfordulója alkalmából. A 3000 forint névértékű emlékérme a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat tizedik elemeként jelent meg, az érmét Molnár Mercédesz Dorisz szobrászművész tervezte. A Pákozdi Katonai Emlékpark megnevezésű érme előoldalán az 1848. szeptember 29-én vívott pákozdi csata emlékére 1951-ben állított obeliszk (Kiss Kovács Gyula kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművész, érdemes művész alkotása) ábrázolása jelenik meg, háttérben a nemzeti emlékhely környezetével és a Velencei-tóval. A hátoldalon a középmezőben a Katonai Emlékpark Pákozd - Nemzeti Emlékhely felülnézeti ábrázolása jelenik meg, melyet külső gyűrű övez.
![Pákozdi csata 175. évfordulója a KEMPP-ben](/_upload/images/medialibrary/76188/Pakozd_sukoroi_csata_emleknapja-0670.jpg)