-
Költőnk és kora
Elindult a jelentkezés a József Attila munkásságára épülő, „Költőnk és kora” című vetélkedőre. A középiskolásokból alkotott háromfős csapatok a költő munkásságával és életével kapcsolatos tudásukról adnak számot. A márciusi, internetes fordulót április 11-én követi a döntő, immár személyes részvétellel.
2025.02.19. -
Elmarad az előadás
A Vörösmarty Színház sajnálattal közli, hogy a ma esti - február 18-i - A windsori víg nők előadás betegség miatt elmarad. A pótlással kapcsolatban a későbbiekben tájékoztatják közönséget, e-mailen, telefonon, és közösségi média felületeiken.
2025.02.18. -
Jókai emlékülés
Érdekes előadásokra várták az irodalomkedvelőket a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az intézmény a Vörösmarty Társasággal közösen szervezte meg a Jókai emlékülést a magyar széppróza napjához kapcsolódóan.
2025.02.19. -
Folytatódtak az előválogatók
Tovább folytatódtak a Pesovár Ferenc Gyermek- és Ifjúsági Népdaléneklési és Népzenei Verseny előválogatói. A székesfehérvári fordulóban közel 30 produkciót hallhatott a zsűri.
2025.02.19.
Hely, ahol élünk! - Öreghegy históriájával kezdődött a helytörténeti előadássorozat

Székesfehérvár Szőlőhegyének múltja az Árpád-korra nyúlik vissza, tehát régi városi szőlőkultúráról beszélhetünk, amely egyébiránt a szabad királyi városok polgárságának természetes hagyománya.
Időben nagyot ugorva a török korból van értékes forrásunk a Szőlőhegy múltjára vonatkozóan: Evlia Cselebi, török utazó bejárta az Oszmán Birodalom területének nagy részét. - kezdte előadását a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója.
Levéltári forrásokkal 1688-tól rendelkezünk, többek között magyar nyelvű forrásokkal is. Ekkortól kezdve tudjuk pontosan térképezni a telekkönyvezések menetét, a Szőlőhegy bővülését. 1731-ben megjelentek a szőlőhegyi rendszabályok és innentől kezdve pontosan nyomon követhető a hegy története.
Sajnos fontos szerepet játszott a Szőlőhegy átalakulásában a filoxéra vagy gyökértetű, ami gyakorlatilag a szőlőterületek nagy részének pusztulását eredményezi. Ha történt is revitalizáció, a hagyományos szőlőhegy átalakult. Ahogyan Sopronban és Pécsett is, a korábbi kis hajlékok, pincék helyett nagyobb, villaszerű épületek épülnek.
Csitáryak, Fanták, Karlok, Feldmayerek is vagy akár Szekfű Gyula, történész és sokan mások nyári lakként használják szőlőhegyi házukat. - folytatta Csurgai Horváth József.
Az 1890-es évek végén villamost terveztek a Vasútállomástól Túrózsák-Szőlőhegyre.
Érdekesség, hogy akkor még villanyvilágítás sem volt a városban, de terveztek egy pici erőművet, ami végül nem valósult meg. (Később, 1911-ben is született terv villamos létrehozására, de nem az Öreghegy vonatkozásában, hanem a Belvárosban). - tette hozzá az előadó.
Később a bányató keletkezése jelentős esemény (a legtöbb forrás ezt 1917-re teszi, de vannak ettől eltérő adatok is).
Természetesen 1923-tól a Bory-vár is átalakítja a területet, 1935-ben már csoportos látogatások történnek a Bory-várhoz, tehát egyfajta turizmus is jellemzi a térséget. Az 1930-as években iskola jön létre a hegyen.
A terület kiválik a Felsővárosi Plébánia területéből, önálló lelkészség lesz, utóbb plébánia, bár az egyházi hagyományok korábbiak, gondoljunk a Szent Donát Kápolnára, amelyet a második világháború pusztított el. - zárta gondolatait Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója.
Október 31-én, 17 órakor a Királykút Emlékházban Bartos György előadásával folytatódnak a helytörténeti esték.