-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Hetven euró felett itthon is behajtható lesz a külföldi pénzbírság
A jövőben behajtható lenne Magyarországon az Európai Unió más tagállamaiban magyar állampolgár által elkövetett szabálysértés miatt kiszabott, 70 eurót meghaladó pénzbüntetés; részben ezt tartalmazza a kormány által a héten elfogadott szabálysértési jogsegélyről szóló törvénytervezet. A tervezet célja, hogy az uniós szabályozásnak megfelelően a magyar jogban is megteremtődjön a szabálysértési ügyekben a nemzetközi együttműködéshez szükséges jogi háttér.
2007.03.18. 22:34 |
A jövőben behajtható lenne Magyarországon az Európai Unió más tagállamaiban magyar állampolgár által elkövetett szabálysértés miatt kiszabott, 70 eurót meghaladó pénzbüntetés; részben ezt tartalmazza a kormány által a héten elfogadott szabálysértési jogsegélyről szóló törvénytervezet. A tervezet célja, hogy az uniós szabályozásnak megfelelően a magyar jogban is megteremtődjön a szabálysértési ügyekben a nemzetközi együttműködéshez szükséges jogi háttér.
A minisztérium azt várja az új szabályozástól, hogy erősödik a jogkövetési hajlandóság azzal, hogy a külföldön elkövetett kisebb súlyú jogsértések esetén sem lehet elkerülni idehaza a felelősségre vonást, illetve a magyar állam külföldön is képes érvényesíteni ilyen ügyekben joghatóságát.
Soós László elmondta: a tervezet két részből áll. Az egyik a kölcsönös szabálysértési jogsegély, amelyre akkor van lehetőség ha az adott szabálysértés a jogsegélyt kérő és a megkeresett országban is szabálysértésnek számít. A tervezet szerint az Európai Unió tagállamaiban elkövetett szabálysértések miatt eljárási jogsegélyt nyújthatnak a magyar hatóságok, és kérhetnek is akkor, ha a szabálysértést Magyarországon követték el más EU-tagállam polgárai.
Soós László példaként említette, ha egy Ausztriában elkövetett közlekedési szabálysértés tanúja magyar állampolgár, akkor az osztrák hatóság felkeresi a magyar Legfőbb Ügyészséget. A külföldi hatóság kérheti azt is, hogy a magyar fél hallgassa meg a tanút, de azt is, hogy ő hallgathassa meg telefonon keresztül, tolmács segítségével. A költségeket ezekben az esetekben a jogsegélyt teljesítő, vagyis a példában szereplő esetben a magyar fél állja.
A törvénytervezet szerint az eljárási jogsegély kiterjedhet a tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatására, de akár iratkézbesítésre és adatszolgáltatás kérésére is.
A törvénytervezet másik része az Európai Unió más tagállamaiban egyes szabálysértések miatt kiszabott pénzbírság behajthatóságát tartalmazza. Külföldi hatóság által szabálysértés miatt kiszabott pénzbírságot akkor lehet Magyarországon végrehajtani, ha az eljárás alá vont személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy vagyonnal, illetve jövedelemmel rendelkezik. Az Európai Unió más tagállamában kiszabott bírságot Magyarországon forintban hajtják be. Ha illetékbélyegen rója le az illető a bírságot, a befizetett össze a központi költségvetésbe kerül, ha adók módjára hajtják be, akkor a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti önkormányzatot illeti meg az összeg.
A törvénytervezet szerint a 70 euró feletti pénzbírságokat lehet behajtani. A javaslat szerint nem minden szabálysértés esetében lehet átadni a pénzbírság végrehajtását. Többek között garázdaság, rendzavarás, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, tiltott kéjelgés, lopással vagy csalással elkövetett tulajdon elleni, környezetvédelmi, közlekedési és lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés esetén azonban van rá lehetőség.
A minisztérium azt várja az új szabályozástól, hogy erősödik a jogkövetési hajlandóság azzal, hogy a külföldön elkövetett kisebb súlyú jogsértések esetén sem lehet elkerülni idehaza a felelősségre vonást, illetve a magyar állam külföldön is képes érvényesíteni ilyen ügyekben joghatóságát.
Soós László elmondta: a tervezet két részből áll. Az egyik a kölcsönös szabálysértési jogsegély, amelyre akkor van lehetőség ha az adott szabálysértés a jogsegélyt kérő és a megkeresett országban is szabálysértésnek számít. A tervezet szerint az Európai Unió tagállamaiban elkövetett szabálysértések miatt eljárási jogsegélyt nyújthatnak a magyar hatóságok, és kérhetnek is akkor, ha a szabálysértést Magyarországon követték el más EU-tagállam polgárai.
Soós László példaként említette, ha egy Ausztriában elkövetett közlekedési szabálysértés tanúja magyar állampolgár, akkor az osztrák hatóság felkeresi a magyar Legfőbb Ügyészséget. A külföldi hatóság kérheti azt is, hogy a magyar fél hallgassa meg a tanút, de azt is, hogy ő hallgathassa meg telefonon keresztül, tolmács segítségével. A költségeket ezekben az esetekben a jogsegélyt teljesítő, vagyis a példában szereplő esetben a magyar fél állja.
A törvénytervezet szerint az eljárási jogsegély kiterjedhet a tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatására, de akár iratkézbesítésre és adatszolgáltatás kérésére is.
A törvénytervezet másik része az Európai Unió más tagállamaiban egyes szabálysértések miatt kiszabott pénzbírság behajthatóságát tartalmazza. Külföldi hatóság által szabálysértés miatt kiszabott pénzbírságot akkor lehet Magyarországon végrehajtani, ha az eljárás alá vont személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy vagyonnal, illetve jövedelemmel rendelkezik. Az Európai Unió más tagállamában kiszabott bírságot Magyarországon forintban hajtják be. Ha illetékbélyegen rója le az illető a bírságot, a befizetett össze a központi költségvetésbe kerül, ha adók módjára hajtják be, akkor a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti önkormányzatot illeti meg az összeg.
A törvénytervezet szerint a 70 euró feletti pénzbírságokat lehet behajtani. A javaslat szerint nem minden szabálysértés esetében lehet átadni a pénzbírság végrehajtását. Többek között garázdaság, rendzavarás, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, tiltott kéjelgés, lopással vagy csalással elkövetett tulajdon elleni, környezetvédelmi, közlekedési és lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés esetén azonban van rá lehetőség.