Hiánypótló kiállítással, és szakmai nappal emlékeztek a kommunizmus áldozataira

Nagyszabású ünnepséget szervezett a kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan a Vasvári Pál Általános Iskola.

A megjelenteket Laczkó Gábor igazgató köszöntötte, megköszönve a Siklósi Gyula Pincegalériában életre hívott, 1956 eseményeit és az azt követő megtorlást bemutató kiállítás létrehozásában kapott segítséget többek között dr. Horváth Attila történésznek, alkotmánybírónak; a Tóth Ilonka Emlékház igazgatójának, Lendvainé Fröhlich Beatrixnak; a makói József Attila Múzeum és Könyvtár igazgatójának, Szikszai Zsuzsannának; Spányi Antal megyés püspöknek és dr. Cser-Palkovics András polgármesternek.

A Vasvári Pál Általános Iskola pincegalériájában emlékeztek a kommunizmus áldozataira

Az ünnepségen az iskola legmagasabb kitüntetését, posztumusz Tiszteletbeli Vasváris díjat adományoztak Tóth Ilona szigorló orvosnak, 1956-os vértanúnak, valamint Molnár Sándor bányásznak, székesfehérvári vértanúnak, akit 1958. március 6-án akasztottak fel a kommunisták. Az ő életét, valamint a koncepciós pert Sinka Jenő, a helyi ’56-os történések egyik legjobb ismerője – aki diákként már maga is megélte a forradalom és a megtorlás időszakát – mutatta be. Tóth Ilonka életéről pedig Szikszai Zsuzsanna, a makói József Attila Múzeum és Könyvtár igazgatója beszélt a diákoknak és a meghívottaknak.

 „Voltak jók, és voltak rosszak. Fontos emlékeznünk azokra, akik jót tettek, és elítélve megemlékezni azokról is, akik gyalázatos dolgokat.” – mondta a diákoknak dr. Cser-Palkovics András polgármester, kérve őket, beszélgessenek szüleikkel, nagyszüleikkel, mert minden tankönyvnél többet érnek ezek a beszélgetések:

így lehet megtudni igazán, mi is történt valójában 1956-ban, például Székesfehérváron. A város polgármestere megköszönte a Vasvári Pál Általános Iskolának és Laczkó Gábor igazgatónak, hogy életre hívta a hiánypótlónak mondható kiálltást, amelyet a következő hetekben, nyugodt körülmények között, tanáraikkal beszélgetve nézhetnek majd meg a diákok.

„Kötelességünk azoknak az emlékét őrizni, akik hősök voltak, akik mertek harcolni, kiállni a magyar hazáért. Most két mártírt nevesítünk, de tudjuk, hogy az az eszme, mely őket is halálba küldte, közel 150 millió embernek az életét rabolta el.” – fogalmazott Spányi Antal megyés püspök az ünnepségen, áldást kérve a székesfehérvári eseményeknek és a város forradalmárainak emléket állító kiállításra.

A Siklósi Gyula régészprofesszorról elnevezett Pincegaléria péntek délelőtt felavatott kis helyiségeiben korabeli fotók mutatják be a szétlőtt székesfehérvári épületeket, a forradalmárok harcát, de a szabadságharchoz kapcsolódó tárgyakat, fegyvereket, széttört vöröscsillagot, sőt egy berendezett kihallgatószobát is láthat az oda betérő. A tárlat emléket állít Molnár Sándor és Babolcsai István mártíroknak, valamint külön emlékszoba és orvosi segélyhely tiszteleg Tóth Ilona szigorló orvos előtt. A fiatal Ilonka 1956. november 4-ét követően a Domonkos utcai kórház vezetőjeként sebesülteket ápolt, szabadságharcosokat bújtatott, illegális forradalmi újságot szerkesztett és terjesztett. Ő volt a bestiális kádári megtorlás első koncepciós perének ártatlanul kivégzett vértanúja. Az Ő személyében egy végig eminens tanulót, egy leendő kiváló orvost állíthat példaként a tanítványok elé a Vasvári Pál Általános Iskola.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjához kapcsolódó esemény szakmai nappal folytatódott.

A Városi Levéltár és Kutatóintézet, valamint az Oktatási Hivatal Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központ és a Vasvári Pál Általános Iskola szervezésében a Levéltár adott otthont az 1956-ról szóló előadásoknak. A megnyitón résztvevőket Mészáros Attila alpolgármester köszöntötte, méltatva az esemény fontosságát. A pedagógusok a fehérvári ’56-os eseményekről szóló részletes információkkal színesíteni tudják a történelemórákat, szélesítve a diákok ismeretét. Fontos, hogy a most felnövő generációk lássák, hogy Székesfehérvár hősei 1956-ban mit tettek, mi történt velük a forradalom és a szabadságharc leverését követően, milyen megtorlásban volt részük. „Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy úgy kell ma élnünk, 2025-ben, hogy ezek a dolgok soha, de soha ne fordulhassanak elő újra.” – zárta köszöntőjét az alpolgármester.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja a Városi Levéltárban

A köszöntőt követően dr. Horváth Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, alkotmánybíró az 1956-os forradalom és szabadságharcot megtorló koncepciós perekről beszélt, országos kitekintést adva a hallgatóságnak. Mint mondta, miután azokat, akik a harcokban részt vettek, azokat elfogták és elítélték, föltérképezték az egész országot, felosztották területekre és az ott lévő titkos rendőrség, valamint a pártvezetők gyakorlatilag átvilágították a teljes magyar lakosságot. Aki bármilyen formában szerepet vállalt a forradalmi eseményekben, akár megválasztották valamilyen szervezet vezetőjének, akár kiállt szavalni, beszédet mondani, őket egyenként kiemelték, börtönbe vetették. Ezért lett a hirtelen nagy számú, 23 ezer elítélt az ország börtöneiben, 16 ezer embert pedig internáltak.

Ez az átvilágítás Székesfehérváron is megtörtént. Erről már Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója szólt, aki a forradalom utóéletéről és a megtorlás helyi eseményeiről beszélt. A székesfehérvári kivégzettekről Kiss Dávid Phd, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója tartott előadást. A hallgatóság a Bányatónál fegyveres ellenállásban résztvevő Babolcsai István és Molnár Sándor tragédiáját ismerhette meg. A szakmai programot Laczkó Gábor mesterpedagógus előadása zárta. A történelemtanár az 1956-os forradalmat követő megtorlás első koncepciós perének tragikus ártatlan áldozatáról, Tóth Ilona mártíriumáról szólt, ismertetve a koncepciós per részleteit.