Kiszivárgott információk szerint a brit elnökség küszöbön álló javaslata a 2007-2013-as keretköltségvetésre 10 százalékkal csökkentené az új tagállamoknak juttatott kohéziós támogatásokat. Közben egyre nagyobb nyomás nehezedik Londonra az Európai Bizottság és a közép- és kelet-európai tagállamok részéről.
Az európai összjövedelem (GNI) arányában mintegy 3 század százalékponttal kevesebb költségvetési kiadást fog javasolni a brit elnökség a júniusi luxemburgi kompromisszumos javaslathoz képest, éves szinten a GNI 1,03 százalékára, vagyis mintegy 847 milliárd euróra csökkentve az Európai Unió 2007-2013-ra tervezett keretköltségvetését – értesült a BruxInfo több, egymástól független uniós forrásból. A brit elnökség javaslata, amelyet formálisan december elején terjesztenek a tagállamok elé, a teljes csökkentést úgy finanszírozná, hogy 10 százalékkal kevesebbet juttatna az új tagállamoknak szánt kohéziós programokra. A régi tagállamoknak a vidékfejlesztési kiadásait csökkentenék. Részletek egyelőre nem ismeretesek. A luxemburgi csomag, ami a júniusi csúcstalálkozón megbukott, éves szinten 871 milliárd 514 millió euró kiadást tartalmazott, vagyis az EU összjövedelmének 1,06 százalékát (pénzügyi kötelezettségvállalás formájában).
Arról egyelőre nincsen információ, hogy London javaslata hogyan kezelné az idén 5,4 milliárd eurót érő és a következő hét évben 7,7 milliárd euróra rúgó brit visszatérítést, ami a költségvetési tárgyalások júniusi kudarcának fő oka volt. A közösségi agrárpolitika reformjáról egyelőre szintén nem tudni – a britek eredetileg ehhez kötötték a visszatérítés reformját.
Az információ – amelyet hivatalosan nem erősítettek meg – jól értesült forrásból, de nem közvetlenül a brit elnökség környezetéből származik, írott dokumentumon nincs nyoma. Az értesülésre reagáló, nevük mellőzését kérő tanácsi diplomaták részéről származó nem hivatalos megerősítések nem tekinthetőek teljesen biztosnak, annyiban, hogy e források információi elsősorban hallomáson alapulnak, amiket a BruxInfo nem tudott teljes bizonyossággal ellenőrizni. Dalia Grybauskaite uniós költségvetési biztos pénteken óvatosan csak annyit mondott a büdzséről puhatolózó újságíróknak, hogy „vannak bizonyos jelek arra, hogy a britek dolgoznak a javaslaton”. Különösen a javaslat részletei így legalábbis némi fenntartással kezelendőek: elképzelhető, hogy a britek részéről felengedett próbalufiról van szó, a várható reakciókat kipuhatolandó.
Az új tagállamok a megállapodást sürgetik
A 2004 eleje óta tartó uniós költségvetési vita hangulata az elmúlt hónapokban egyre rosszabbra fordult, ahogy a tagállamok a tárgyalások júniusi zátonyra futása után eddig hiába várták, hogy az elnökség előálljon valamilyen javaslattal. A megállapodás céldátuma 2005 vége. A pánik jeleit különösen a közép- és kelet-európai tagállamok körében észlelni, ők ugyanis a többieknél jóval többet buknának egy elkésett költségvetéssel. Az újak az elmúlt napokban próbálták is fokozni a nyomást Londonra, egyre hangosabban és formálisabban követelve egy mihamarabbi javaslatot. Az új lengyel miniszterelnök múlt heti brüsszeli látogatásán jelezte, hogy a Tízek levelet készülnek írni a brit vezetésnek, sürgetve Londont, hogy az év végéig hozza tető alá a megállapodást.
Az újak izgatottsága érthető, mert ha nem fogadják el az új büdzsét, akkor feltehetőleg a jelenleg érvényes számok maradnak érvényben, amelyek viszont számukra jóval kedvezőtlenebbek, mint a régiek számára. A programok tervezéséhez elég sok időre van szükség, és minél később készül el a büdzsé, annál kellemetlenebb a helyzet – ezért a 2005. decemberi cél, egy évvel a költségvetés hatályba lépte előtt. Egy európai bizottsági dokumentum szerint, amelyet a költségvetési tárca pénteken tett közzé, a büdzsé mintegy felének végrehajtása veszélybe kerül, ha nincs megállapodás. Különösen a strukturális és kohéziós alapokhoz kapcsolódó programok (37 százalék), a belső politikák (oktatás, kutatás és fejlesztés stb. – 6 százalék), a vidékfejlesztés (6 százalék), valamint a külpolitikai programok egy része (1 százalék) problémás: ezek együtt a költségvetés mintegy 50 százalékát teszik ki. Az EU adminisztratív költségei (5,5 százalék), a mezőgazdaság (37 százalék) és más külső és belső politikák (összesen 4,5 százalék) és egyebek ennél könnyebben tervezhetőek a végrehajtási rendeletek jellegéből fakadóan.
Barroso is kritizálja a briteket
A múlt héten szintén felemelte szavát – eddig először és szokatlanul keményen fogalmazva – José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, aki egyébként hajlamos nagyon óvatosan kezelni az elvileg szoros politikai szövetségesnek számító brit elnökséget. Barroso azt mondta pénteken a portugál állami tévének, hogy Nagy-Britanniának különösen nagy a felelőssége a költségvetési alku tető alá hozásában, és hogy ez lesz a brit elnökség igazi próbája. „Hiteltelen úgy beszélni az EU további bővítéséről [ami a britek egyik kedvenc témája – a szerk.], hogy közben a meglévő 25 tagállam sem bír megállapodni az EU finanszírozásáról. A brit kormánynak meg kell magyaráznia otthoni közvéleményének, hogy van tíz új tagállam, amely sokkal szegényebb, mint Nagy-Britannia, és hogy a bővítés költségeit mindenkinek egyenlően kell viselnie” – mondta Barroso, utalva rá, hogy az évi 5,4 milliárd eurós brit költségvetési visszatérítés egy részét a kelet-európai tagállamoknak kell fizetniük. Barroso konkrétan néven nevezte a briteket, a svédeket és a hollandokat, mint a megállapodás útjában álló országokat, mondván a többi 22 már gyakorlatilag elfogadta az utolsó érvényes tervet, a júniusi luxemburgi csomagot.
A költségvetési biztos szerint London csal
Főnökéhez csatlakozva szintén szokatlanul kemény hangú támadást intézett a britek ellen Dalia Grybauskaite uniós költségvetési biztos, aki egyenesen azzal vádolta meg Londont, hogy ügyeskedik a statisztikákkal, hogy nagyobbnak mutassa költségvetési hozzájárulását, mint amekkora valójában, és ezzel nehezíti a megállapodást. A biztos szerint komoly eltérés van a brit befizetés valódi mérete és a London által számított között, méghozzá azért, mert az ország szisztematikusan trükközik a statisztikákkal. A biztos a Rotterdam-effektus néven is ismert jelenséggel magyarázta a különbséget, ami abból adódik, hogy a britek – és a hollandok – a saját vámbevételükként számolják el a nagy kikötőikben beszedett vámokat, holott azoknak a termékeknek a jelentős része végeredményben valamelyik kontinentális tagállamba fog megérkezni. Mivel költségvetési hozzájárulásuk jórészt a beszedett vámokon alapul, ezen elszámolás miatt saját részük nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában.
„A britek az út másik oldalán vezetnek és más mértékegységeket használnak, úgy látszik, hogy most már a statisztikákat is máshogy csinálják” – méltatlankodott Grybauskaite egy csoport újságírónak péntek reggel. Hozzátette, hogy a hozzájárulást az is nagyobbnak láttatja a költségvetési vitában, hogy London kötelezettségvállalásokról, a többiek meg kifizetésekről beszélnek (a különbség a kettő közt körülbelül 10 százalék). „A kreatív könyvelés e formáihoz mi nem vagyunk hozzászokva” – fogalmazott meglepő nyíltsággal. Hozzátette azt is, hogy szerinte a valóságban a közös agrárpolitika és brit költségvetési visszatérítés közt nincs is akkora összefüggés, mint a britek állítják. (London azzal próbálja védeni a rabattot, a júniusi csúcs kudarcának fő okát, hogy az EU túl sokat költ mezőgazdaságra, és ebből ők aránytalanul keveset kapnak.) „Ez a téma fel sem merült a júniusi csúcstalálkozón, a britek a sajtótájékoztatójukon vették elő, egyszerűen azért, mert könnyebb volt a franciákat vádolni” – mondta.
A brit visszatérítés kérdése a legfontosabb buktatója az EU 2007-2013-as finanszírozásáról szóló vitának, ami júniusban futott zátonyra, és azóta sem indult igazán újra. Grybauskaite szerint a problémát különösen súlyossá teszi a bővítés, ami mintegy 64 százalékkal, átlagosan évi 7,7 milliárd euróra emeli a brit visszatérítést 2004 és 2013 közt. Számítása szerint a növekedésnek csaknem felét (45 százalékát) az új, szegényebb tagállamoknak kell állniuk. A biztos sürgette a brit elnökséget, hogy mihamarabb álljon elő valamilyen költségvetési javaslattal és kalkulálja bele ezt a problémát is. „Ha [az EU] meghozta a politikai döntést, hogy kibővül, akkor döntenie kell a költségek elosztásáról is” – szögezte le. Privát beszélgetéseken egyébként nem igazán optimisták a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottsági illetékesek. „Nem látok igazi szándékot [a megállapodásra a britek részéről]” – borongott egy. Többen megkérdőjelezik, hogy lesz-e elég idő, valamint hogy a rabatt kapcsán komoly saját érdekekkel rendelkező britek részéről el lehet-e várni az igazságos egyeztetést, ami az elnök szerepe volna.
