-
Egyházzenei fesztivál a Bazilikában
November utolsó napján Székesfehérvár ad otthont a Magyarországi németek egyházzenei fesztiváljának, amelyet 26. alkalommal szerveznek meg. A Szent István-székesegyházban november 30-án, szombaton 13 és 17 óra között 22 kórust hallhat a közönség. A mintegy 400 énekes egy- és többszólamú kórusművekkel ajándékozza meg a publikumot advent első hétvégéjén, az egyházzene ünnepén.
2024.11.28. -
Egy múzeum tekintete
Százötven éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum. Ebből az apropóból nyílik majd november 30-án, szombaton délután háromkor nagyszabású kiállítás Fehérváron a Csók István Képtárban, ahol már az utolsó simításokat végzik a múzeum szakemberei.
2024.11.28. -
Egy múzeum tekintete
Soha nem látott tárgyakat is megcsodálhatnak az érdeklődők az alapításának 150. évfordulóját ünneplő Szent István Király Múzeum november 30-án nyíló kiállításán.
2024.11.28. -
Pilinszky János Székesfehérváron
Ezúttal Pilinszky János munkássága és Székesfehérváron töltött évei adták a Nyitott könyvek beszélgetéssorozat témáját.
2024.11.28.
Húsvét vasárnap - Jézus feltámadását ünnepli a keresztény világ
Húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, s országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.
2012.04.08. 05:50 |
Húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, s országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor.
Jézus megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele a bárány volt, amelynek hiba nélkülinek kellett lennie. Mindez arra emlékeztette a zsidó vallású embereket, hogy az egyiptomi fogság végén bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfákat, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány megmentette a zsidóságot az egyiptomi fogságból, a kereszténység tanítása szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól, ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának.
A húsvétvasárnap hajnali ünnepi mise hagyománya az V. századra vezethető vissza. A szertartás során a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentia elnevezésű miseéneket, amely a feltámadt Krisztusnak, a kereszténység "húsvéti bárányának" a dicséretéről szól. A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll. A húsvéti gyertya Jézusra, a "világ világosságára" emlékezteti a híveket.