-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Idén 28 millió euróval kevesebbet fizetünk be az uniónak
Magyarországnak az idén a tervezettnél 28 millió euróval kevesebbet kell befizetnie az EU közös költségvetésébe annak köszönhetően, hogy a 2003-as költségvetés többlettel zárult. A jövő évi előirányzatok között szerepel egy úgynevezett kompenzációs sor. Ez arra szolgál, hogy az új tagállamok akkor se váljanak nettó befizetőkké, ha valamilyen ok miatt nem tudnak megfelelő összegeket lehívni a kohéziós és strukturális alapokból.
Magyarországnak az idén a tervezettnél 28 millió euróval kevesebbet kell befizetnie az EU közös költségvetésébe annak köszönhetően, hogy a 2003-as költségvetés többlettel zárult. A jövő évi előirányzatok között szerepel egy úgynevezett kompenzációs sor. Ez arra szolgál, hogy az új tagállamok akkor se váljanak nettó befizetőkké, ha valamilyen ok miatt nem tudnak megfelelő összegeket lehívni a kohéziós és strukturális alapokból.
Magyarországnak az idén a tervezettnél 28 millió euróval kevesebbet kell befizetnie az EU közös költségvetésébe annak köszönhetően, hogy a 2003-as költségvetés többlettel zárult. Öt és fél milliárd eurós többlettel zárt a 2003-as költségvetés, amely még teljes egészében a korábbi 15 tagállam befizetéseiből származott ugyan, de a megtakarításon már 25 ország osztozik úgy, hogy ennyivel alacsonyabbak lesznek idei hozzájárulásaik.
A háromoldalú egyeztetésen a tanács és a parlament elfogadta a bizottsági tervezet főbb számait és tartalmai elemeit, amelyek nem mutatnak lényeges változásokat a jelenleg érvényes (2000-2006 közötti) több éves pénzügyi terv előirányzataihoz képest.
Ez lesz az EU első olyan költségvetése, amely már az egész évre vonatkozóan 25 tagállammal számol, s ez a kohéziós és strukturális alapokra, illetve a mezőgazdasági kiadásokra vonatkozó tételekben is tükröződik. A 2005-ös közösségi költségvetés teljes összege a kifizetések szintjén 5 százalékkal, 105 milliárd euróra emelkedne a tavalyihoz képest a bizottsági tervezet szerint.
Az új tagok nem válnak nettó befizetővé
Magyarország és általában az újonnan csatlakozott országok szempontjából fontos, hogy a jövő évi előirányzatok között is szerepel egy úgynevezett kompenzációs sor. Ez arra szolgál, hogy az új tagállamok akkor se váljanak nettó befizetőkké, ha valamilyen ok miatt nem tudnak megfelelő összegeket lehívni a kohéziós és strukturális alapokból - állapította meg Fazakas Szabolcs.
A csatlakozások pénzügyi feltételeiről a 2002. decemberi koppenhágai csúcson született megállapodás szerint ezt az eshetőséget az unió átalányként folyósítandó költségvetési kompenzációval küszöbölné ki. Ennek megfelelően az erre rendelkezésre álló keret már az idei költségvetésben is szerepel 1,4 milliárd euróval, jövőre pedig 1,3 milliárd euró lenne. Mind az uniós intézmények, mind az új tagállamok abból indulnak ki azonban, hogy lehívására nem lesz szükség.
Köztisztviselők az új tagoktól
Az egyeztetésen szóba került, hogy az Európai Bizottság, illetve az uniós intézmények alkalmazotti állományának a bővítéssel összefüggő növelésekor szem előtt kell tartani, hogy ezekben az új tagállamok arányosan képviseltethessék magukat. (A létszámnövelésre eredetileg javasolt 700 fős keretet a tanács időközben 680-ra csökkentette.)
Nő a k+f előirányzat
Jelentős mértékben, 232 millió euróval, 5,05 milliárd euróra emelkednének a kutatási és fejlesztési célokra előirányzott közösségi keretek. Ez már a 2007-ben kezdődő következő pénzügyi-költségvetési időszak felé mutató lépés, mert abban az új tagországok szerint nagy hangsúlyt kellene kapniuk a gazdaságfejlesztést szolgáló eszközöknek, köztük a kutatás és fejlesztés nagyobb arányú közösségi támogatásának.
Horvátország 2005-től hozzájutna az előcsatlakozási támogatásokhoz
Döntés született továbbá arról, hogy a 2005. évi költségvetésben az EU Horvátország számára is kilátásba helyez előcsatlakozási támogatásokat. Zágrábbal a tervek szerint a jövő év elején kezdődnének a csatlakozási tárgyalások.